Isn't it ironic? - kérdezhetjük Alanis Morrisette-tel. Az Otthon magazin decemberi számában ugyanis két zseniális választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen az ízléses vidéki stílus ma Magyarországon. Hogy mi ebben az ironikus? Az, hogy az egyik választ egy francia-magyar házaspár, a másikat egy angol-magyar lakberendező adja.
A vegyes házasság kulturális keveredéssel is jár. Érdekes, hogy a ház mégsem francia jellegű, inkább angolos polgári otthon vidéki ízekkel. Antik tükrök, country stílusú IKEA-székek, nagyon merész szín- és mintapárosítások. Puha takarók, vegyes mintázatú párnák. A konyhában kék-fehér erdélyi kerámiák. Pontosan az efféle házak bizonytalanítják el időről időre a nagyvárosi embert, hogy maradjon-e vagy menjen a zöldbe, ahol elférne minden, és egy ugrásra lenne a lovarda. Személyes kedvencem az Ektorp kanapéhuzat zöld színe, amint visszaköszön a konyhabútoron és a háló falának színében. Rettenetesen jó.
Azt hihetnénk, hogy ezt nehéz fokozni, de következik Catherine Dickens vidéki vendégháza. A téli mese mögött komoly és rafinált marketing húzódik meg, de tudjanak csak minél többen erről a házról, mert egészen egyedülálló. Mennyivel jobban tetszik Torma Beatrix stylist idei munkája, mint a tavaly karácsonyi! Hófehér textilszalvéta rafiával átkötve, fenyőággal és kövirózsával (!!) díszítve. Éppen annyi tradicionális szín, amennyi jólesik a szemnek a vakítóan fehér házban. A kislány, Meg pedig gyönyörű: mintha egy angol karácsonyi filmből lépett volna ki (biztosan örülne a híres ős, the Charles Dickens, ha látná). Ez a házikó már nem egyszerűen elbizonytalanít, hanem a cikk olvasása közben mindvégig ütemesen dobol a fülemben: vidéken kell élni! De hagyjuk, elvégre egy magazint olvasunk, ez csak képzelt utazás. Még a hó sem esik. Még.
A következő riport Szinglilak a várfalnál címmel kissé érdektelen. Hiába, az erős kezdés átka... Azonkívül, hogy az akváriumkéket - magában is, de főleg barnával társítva - nehezen viselem, a fotók minősége is egészen elüt a két vezető riportban látottaktól. Menjünk tovább. 4 tipp, hogyan tágítsunk a tereken. Ha ez lakásriport, akkor ez nem cím. Bocs.
Beleshetünk egy ünnepi díszbe öltözött koppenhágai lakásba is, ő a bronzérmes rögtönzött versenyünkben, az igen erős mezőnyben. Mindössze az a furcsa, hogy kísértetiesen hasonlít a magazin címlapján is látható, már említett nagycsalád házának belső tereire, stílusára (kandalló, virágmintás tapéta és antik csillár, vitrin, kilimek, sötét falszínek, vonzó eklektika).
Az inspiráció- (értsd: promóció-) fejezetben összegyűjtött téli szívmelengetők, a styling és Barbay Csaba fotói gyönyörűek, bármelyik külföldi rokon lapban megállnák a helyüket.
Végül a "praktikus" címszó alatt, valóban külföldi lapból származó fényképeken egy szegényes-népies viskót látunk. Ennek a kültéri díszei is szenzációsak. (Újabb válasz arra a kérdésre, hogy hogyan kell ízléses, folk-elemeket is felvonultató stílust teremteni. Ez a legkopottabb, legrusztikusabb verzió.) Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy - bár a cikkben ez a javaslat hangzik el - semmiképpen nem javaslom a hősugárzó kivitelét a kertbe. Szerintem a stylist és a villanyszerelő sem. ;-)
A fotók az Otthon magazin honlapjáról származnak.
A vegyes házasság kulturális keveredéssel is jár. Érdekes, hogy a ház mégsem francia jellegű, inkább angolos polgári otthon vidéki ízekkel. Antik tükrök, country stílusú IKEA-székek, nagyon merész szín- és mintapárosítások. Puha takarók, vegyes mintázatú párnák. A konyhában kék-fehér erdélyi kerámiák. Pontosan az efféle házak bizonytalanítják el időről időre a nagyvárosi embert, hogy maradjon-e vagy menjen a zöldbe, ahol elférne minden, és egy ugrásra lenne a lovarda. Személyes kedvencem az Ektorp kanapéhuzat zöld színe, amint visszaköszön a konyhabútoron és a háló falának színében. Rettenetesen jó.
Azt hihetnénk, hogy ezt nehéz fokozni, de következik Catherine Dickens vidéki vendégháza. A téli mese mögött komoly és rafinált marketing húzódik meg, de tudjanak csak minél többen erről a házról, mert egészen egyedülálló. Mennyivel jobban tetszik Torma Beatrix stylist idei munkája, mint a tavaly karácsonyi! Hófehér textilszalvéta rafiával átkötve, fenyőággal és kövirózsával (!!) díszítve. Éppen annyi tradicionális szín, amennyi jólesik a szemnek a vakítóan fehér házban. A kislány, Meg pedig gyönyörű: mintha egy angol karácsonyi filmből lépett volna ki (biztosan örülne a híres ős, the Charles Dickens, ha látná). Ez a házikó már nem egyszerűen elbizonytalanít, hanem a cikk olvasása közben mindvégig ütemesen dobol a fülemben: vidéken kell élni! De hagyjuk, elvégre egy magazint olvasunk, ez csak képzelt utazás. Még a hó sem esik. Még.
A következő riport Szinglilak a várfalnál címmel kissé érdektelen. Hiába, az erős kezdés átka... Azonkívül, hogy az akváriumkéket - magában is, de főleg barnával társítva - nehezen viselem, a fotók minősége is egészen elüt a két vezető riportban látottaktól. Menjünk tovább. 4 tipp, hogyan tágítsunk a tereken. Ha ez lakásriport, akkor ez nem cím. Bocs.
Beleshetünk egy ünnepi díszbe öltözött koppenhágai lakásba is, ő a bronzérmes rögtönzött versenyünkben, az igen erős mezőnyben. Mindössze az a furcsa, hogy kísértetiesen hasonlít a magazin címlapján is látható, már említett nagycsalád házának belső tereire, stílusára (kandalló, virágmintás tapéta és antik csillár, vitrin, kilimek, sötét falszínek, vonzó eklektika).
Az inspiráció- (értsd: promóció-) fejezetben összegyűjtött téli szívmelengetők, a styling és Barbay Csaba fotói gyönyörűek, bármelyik külföldi rokon lapban megállnák a helyüket.
Végül a "praktikus" címszó alatt, valóban külföldi lapból származó fényképeken egy szegényes-népies viskót látunk. Ennek a kültéri díszei is szenzációsak. (Újabb válasz arra a kérdésre, hogy hogyan kell ízléses, folk-elemeket is felvonultató stílust teremteni. Ez a legkopottabb, legrusztikusabb verzió.) Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy - bár a cikkben ez a javaslat hangzik el - semmiképpen nem javaslom a hősugárzó kivitelét a kertbe. Szerintem a stylist és a villanyszerelő sem. ;-)
A fotók az Otthon magazin honlapjáról származnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése