Ugrás a fő tartalomra

Frankománia

Josephine Ryan egyike a legszerencsésebb briteknek: francia régiségüzletei vannak, könyveket írt a francia vidéki stílusú lakberendezésről, és most jön a hab a tortán: van egy kis háza Franciaországban. Tripla öröm.

Többször írtam arról, hogy pár éve még ez a vonal volt számomra a lakberendezés netovábbja, egészen addig, amíg át nem kattant valami, és el nem kezdtem a (letisztultabb) angol countryért rajongani. 

Persze, Jospehine házának némely részlete most is erős hatással van rám (konyha! lámpák! padló!).

Ti hogy vagytok ezzel a konkrét házzal és általában a francia shabby chic-kel? Melyik vidékies stílusirányzat "indít be" titeket a legjobban?















(forrás)



Megjegyzések

  1. Nekem a túl barlangos dolgok nem jönnek be, egyébként szép

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nekem is túlzás - bár az eredeti épület részei, biztosan ezért nem változtatott rajtuk. Ami még nekem túl sok, az a ROZSDA. :D

      Törlés
  2. Én a konyhabútoron akadtam fenn, ill. a szekrényen. Ezt hogy tisztíja, vagy az a lényeg, hogy nem kell? S a rozsda!!!

    VálaszTörlés
  3. Nekem éppen azok a részek tetszenek a legjobban, ahol a barlang szerü, tisztíthatatlan és rozsdás dolgok vannak. Hát én már csak ilyen vagyok. Az abszolut kedvenceim: a konyha a csodás boltívekkel, meg a gyalulatlan fából készült bútorral; az a csodás kék kád a szép fehérre meszelt barlangban; és az ebédlö az öreg téglás padlóval. Én úgy általában nem vagyok híve a francia belsöépítészetnek, mert a shabby chic + csillár + nagyon fehér és flancos stílust nem igazán bírom, de ezt a házat be tudnám lakni. Tuti biztos!

    VálaszTörlés
  4. A konyha gyönyörű és a nappali rész is bejön nagyon. A konyhabútort nyilván valami páccal is be lehet kenni, ápoltabbnak tűnne és mégis nyers fa maradna. Az ágy körüli keretet nem nagyon értem, mintha elfelejtették volna befejezni, vagy baldachin vagy nem, és a fürdőkádas helyiség nagyon "kolostori minimál"
    (ezt a stílus elnevezést talán most találtam fel:-). Egyébként tetszik a miliője a háznak, roppant otthonos.

    VálaszTörlés
  5. Engem a francia teljesen elborzaszt, szívvel-lélekkel az angolra szavazok...

    VálaszTörlés
  6. Kolostori minimál ez nagyon találó :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má