Fessem vagy ne? - déjà vu és dilemma

Szeretném hinni, hogy nem vagyok határozatlan, nem ment teljesen gallyra az ízlésem, és sőt: nem török mások babérjaira.

DIY-bloggernek továbbra sem tartom magam, úgyhogy meghagynám a DIY-bloggereknek a megérdemelt dicsőséget, én pedig, mivel nagyon élvezem a régi bútorok megmentését és újjávarázsolását, próbálkozom: néhány darabon már sikeresen túl vagyok.

Szóval, aktuálisan kell egy asztal.

Le kell szoknom ugyanis arról, hogy az ikeás Ektorp kanapén gépelek, írok blogot, gyűjtögetem füzetbe az ötleteimet, mert egyszerűen túl puha, ezért komoly hátfájással jár mindez. 

Íróasztalt venni nem tudunk most, és nem is szeretnék az amúgy is bútorraktár-jellegű lakásba. Inkább felfrissítek/használatba veszek egy meglévőt.

A Copyright Kicsi Ház Katáé, aki a Facebookon kérdezte meg, hogy fesse-e vagy ne a padlójukat, és itt mutatta be a végeredményt.

Pro-festés érvek az esetemben: 

- én nem szeretem ezt a barna színt;

- nyúzott, elhasznált az asztallapja (lásd fotó);

- könnyen lehet, hogy egy világos színű bútorokkal berendezett szobába fogom tenni;

- jelenlegi állapotában csak áll, nem eléggé tetszik ahhoz, hogy használjam.

Kontra-festés érvek:

- szép, régi darab;

- akkormostennek a lakkrétegnek hőlégfúvóval nem szabad nekiesni, ugye?! --> marad a hőn szeretett, de sok porral járó csiszológép;

- nehezen csiszolható ívek, hajlatok;

- intarziás lábak - vétek lenne "elrontani" őket...

Úgyhogy segítsetek: lefessem-e ezt az asztalt Elephant's Breath szürkére vagy hagyjam így?

Vigyázat: pénteken lesz egy kis időm csiszolni, úgyhogy gyorsan kell a válasz. :-)

"valaki" matricával is elcsúfította