Ugrás a fő tartalomra

Északi fehérség "érdekes" színfoltokkal

Szerző:
Újra átvett képriport, amit a blog indulása óta csak úgy tudok elképzelni, hogy értelmes, minket is érintő témát vagy kérdést kapcsolunk hozzá.

A mai kérdéseim éppen ezért: szerinted hogyan mutat bármilyen barna bútordarab egy hangsúlyosan fehér enteriőrben általában és konkrétan ebben a lakótérben? Nálad van-e ilyen színpárosítás - ha igen, hol, ha nem, miért nincs?

Tudom, hogy a címmel ki is fejeztem előítéleteimet, úgyhogy nyílt lapokkal játszom: fehérrel vegyítve a méhviaszolt felületet inkább el tudom képzelni, a politúrozottat kevésbé, és miközben természetesen nagyon-nagyon örülnék, ha ilyen házam lenne, mint a képriportban (el is lestem néhány dolgot a szuper konyhából), felfedeztem néhány stílusbakit. Hogy a barna bútor stílusbaki-e vagy sem, döntsétek el! Nekem nem igazán jön be itt, mert nem értem, hogy miért lenne jobb választás a barna felület, mint a fehér/pasztell. A fehér túl steril, kórházszerű lenne, ahogy mondani szokták?


 







 Még egy utolsó kérdés: szerinted mi az, ami abszolút pozitívum, esetleg telitalálat a fenti lakásban?

(forrás)



Címkék:

Megjegyzések

  1. Névtelen2013. január 28. 9:14

    Nekem a 3. képen látható lámpa sokkal inkább bántja a szemem. Van amikor egy szép bútort kár lefesteni. Éva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Country Komfort2013. január 28. 9:44

      Éva, szerintem is így van! Csak a párosítással szoktam gondban lenni. Nekem festett asztalhoz festett szék dukál. Hogy kiszúrtad a lámpát..! :)

      Törlés
  2. Susula2013. január 28. 9:53

    Ezek a "barna" bútorok értékes, antik darabok, amelyeket nagy vétek lenne lefesteni! Persze ha nagyon roggyantak, menthetetlenek lennének, netán stílusmentesek,a javítással-festéssel jótékonyan belesimulhatnak a megálmodott fehér enteriőrbe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Country Komfort2013. február 4. 10:58

      Susula, igen, az látszik rajtuk, hogy politúrozott, értékes darabok!

      Törlés
  3. Névtelen2013. január 28. 10:16

    nálam pont így van, adottak voltak a barna bútorok amikor beleszerettem a fehérbe, jól megfér szerintem, picit karakteresebb. az első kép a kedvenc, az a lakás legjobb része.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Country Komfort2013. február 4. 10:59

      Tök jól mutathat, Pimpa! Az én tervem az, hogy egy-egy szoba marad barnás, a többi pedig lehet világosabb. De lehet, hogy kipróbálom a keverést is. :)

      Törlés
  4. Petra2013. január 28. 10:49

    Szerintem nagyon ütős így együtt. Csupa fehérben egy szép, de unalmas otthon lenne.
    Az én szememet a piros csillár is szúrja a hálószobai képen, de hát ez teljesen ízlés dolga.

    VálaszTörlés
  5. RedCountyByKingaBodnar2013. január 28. 14:54

    A két kanapé és a textilék nekem jöhetne!

    VálaszTörlés
  6. Sasa2013. január 28. 18:39

    Szerintem különlegesen szép bútorok kaptak így "extra" hangsúlyt, nekem nagyon tetszik. Nem tudom eldönteni, hogy a már említett lámpa, vagy a csodás karosszék kárpitjának a fáradt, sápadt színe zavar jobban. Összességében nekem jöhetne így, egyben az egész :)

    VálaszTörlés
  7. éva 2013. január 30. 8:03

    Én elfogadnám az egészet és eléldegélnék itt kisebb változtatásokkal :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk