Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - rovat-frissítés megosztó gyerekszobával

Régen volt már szereplője ennek a rovatnak; elsodortak az események, sokat dolgozom, és nosztalgiával gondolok vissza a blog fiatalkorára, amikor majdnem minden nap tudtam bejegyzést írni.

Azon is morfondíroztam, hogy a mostanában ismét szaporodó PR-cikkek és játékok "nem-e" keltik azt a hatást, hogy engem csak a píár érdekel a blogírásból. Hát nem.

Nekem a blog hobbi. Nem akarom bizonygatni, miért és hogyan van így, szeretem, és kész.

Ezenkívül kritikai fórum: imádom megvitatni veletek, hogy a tízes skálán egy-egy enteriőr vajon hány pontot érdemel a ti szemetekben és miért.

Itt a legújabb. Kíváncsian várom a kommenteket, amelyekből a pontszám és az érvek mellett az is kiderülhet: berendeznétek-e a gyerekszobát hasonló stílusban!


(ez a fotó is Pinterest-kalandozásból van)




Megjegyzések

  1. Cuki. Garantálom nem sokan élveznék ezt, de nekem tetszik. Ha több színre, kacatra stb. vágyik valaki, a gyerek úgyis tele fogja rakni sok mindennel, nem? Egyébként észrevettétek, hogy az ágy kihúzható, de nem, ahogy lenni szokott alulról, hanem maga az ágy hosszabbítható, hogy eltartson egy darabig. 7 out of 10 szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. emiGrants, IKEA showroom ez is, és nekem is nagyon bejön! A szürke ágy telitalálat és okos szerkezet.

      Törlés
  2. Tízből tíz <3 tetszik a stílus nagyon, imádom a táblát :) épp minap festettem ki egy sarkot táblafestékkel üzenő falnak a legjobb.... talán annyi hogy lehet belevinnék egy kis színt de nem biztos :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Juj, Silvy, biztos nagyon jó lett!!! Kösz az értékelést.

      Törlés
  3. Mivel stílust kérdeztél:abszolút!!! Ebbe(n) a stílusba(n) a színesebb dolgok is beleférnek, ha valakinek ez jobban tetszik. De mivel nálunk sikerült külön választani az alvást a játéktól, ezért így az ágyikó környékén nem is kell annyi szín.
    Szerintem az ágy ikeás és lefestették szuper szürkére!!
    Stílus 10/10
    Maga a kép 7/10 mert azért sok a fekete nekem...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Fanni! Az ágy nálam is az egyik legjobb része az egész szobának. Tudod, mostanában imádom a szürkét, és én sem gondolom, hogy gyerekszobába gáz lenne. A fekete nehezebb eset, ikeás nappalikban sem szeretem, amikor egy komód fekete, a kanapé fehér... de tény, hogy az "antik fenyő" szín is egy kicsit az agyamra megy már, mert a barna meg unalmas.

      Törlés
  4. Nekem fiaim vannak, igen jó az ízlésük, (ez valami génhiba, szerintem), és az tuti, hogy ezt igen vagánynak tartják. Na, gyorsan meg is kérdeztem, és nyertem...:D Nekem, az anyjuknak is nagyon tetszik! A padlóval és ezzel a "majnem pirossal" épp annyira színes, amennyire egy jó ízlésű nagyfiúhoz illik. A tábla, a lámpák, a fetrengőhely, a ló, ezek szuperek!!! A tábla alatti fal is nagyon tetszik! A szoba olyan fényes, hogy igen jól áll neki a fekete, főleg így a sok fehérrel. Egy valamit hiányolok, az pedig a kép a falon. :D Lehet, ha volna rajz a táblán, már elégedett is lennék. :D 9/10

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz a választ, azt pedig különösen, hogy tesztelted a célszemélyeken! :-)) A szép, jó minőségű játékok és könyvek általában gyönyörűen mutatnak egy ilyen szobában, és szerintem is ott vannak a másik felében.

      Törlés
  5. Ez nem kamaszszoba, hisz kisméretű az ágy, hintaló van. Szerintem a kisgyerekekhez túl rideg! Bár én nagyobbaknak is belevinnék több színt. Amúgy sem kedvelem a fehér-szürke-fekete kombót. Engem nyomaszt. A rajztábla-fal viszont tök tuti! A gyerekek imádják! 3/10

    VálaszTörlés
  6. Nekem 8. Mármint nem abban az értelemben, hogy "nekem mindegy", hanem tényleg majdnem tökéletes a mostani ízlésem szerint. Ez az a lazaság, tisztaság és bátorság, ami a mi lakberendezési kultúránkban (még) nincs jelen, de nagyon tetszik. Érzitek, hogy van benne egy csepp humor? Talán csak a lámpa zsinórja, vagy az, hogy a színeket tekintve nem igazán gyerekesen van berendezve. Nagyon jó.

    VálaszTörlés
  7. A székre helyezett kislámpa és a hintaló életkori szempontból bizonyosan nincs összhangban. Kamaszszobaként elképzelhető a színvilág, bár én a feketét nem tudom elképzelni sem a saját szobámban, pláne gyerekszobában. A tábla viszont tényleg jó( Főleg az apróbbaknak, hogy ne a falat rajzolják tele, bár pont ők épp hogy az alját elérik. A kamasz fiam sztem nem sokat írna erre a táblára) Némi színt a szoba másik feléből talán:) kívánnék erre a fertályra is, számomra túl ingerszegény egy kisgyerek, és túl gyermeteg egy kamasz számára (játékos dézsa pl.), talán a köztes korosztályú fiúk többre értékelik. Bocs, hogy túl hosszú voltam. Számomra hiányzik belőle az életöröm és a harmónia (a fenyőszék és a fekete műanyag nem jön össze.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jók az érveid, zsizsike! A lámpát oviskor előtt is lehet már használni, ebben az egyben nem értünk egyet (képeskönyvnézegetés elalvás előtt jóóóó sokáig). Az a baj, hogy a színesítést nagyon ügyesen kell csinálni ahhoz, hogy ne tiritarka legyen az eredmény. A fekete tényleg vad néhol, elismerem. De egy ilyen lámpa pl. most annyival jobban bejön, mint a vicces-gyerekes-mesehősös változatok. Miközben a mi gyerekszobánk jelenleg nagyon nem ilyen skandináv jellegű..

      Törlés
  8. Persze, a lámpát lehet és kell is használni, csak arra gondoltam, hogy a hintalós életkorban még annyira nyüzsögnek, hogy esetleg babrálják, kapcsolgatják, esetleg le is borítják (tapasztalat) a székről, egyébként mindkét lámpa nagyon jó. Igazad van a színesítésben, én sem bírom a másik végletet, amikor ezer színben tarkállva vukok és hupikék százaival telezsúfolt lámpák, falvédők, függönyök uralják.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p