Ugrás a fő tartalomra

Saját készítésű ajándékok country stílusban

     Kényszerből vagy kedvből, mindenképpen igaz: idén is sokmillióan helyezik a hangsúlyt az ünnep bensőségességére az ünnep anyagiassága helyett. Nagyszerű ötlet például az s.k. ajándék - szeretek ilyet kapni, és idén újra készítek is. Tudom, hogy közületek is sokan sütnek aprósütit/gyártanak bonbont karácsony táján ajándékba - ha van tuti recepted, ötleted, bevált csomagolási praktikád, kérlek, oszd meg velünk itt, a bejegyzés alatt vagy a Facebookon! 

 

A rusztikus alapanyagok mellett a csomagolás is sokat lendíthet az ajándék vidékies jellegén. Íme, néhány ötlet kissé Éva magazin stílusban, bocs:

- keressetek hazai gasztrobloggerek édes és sós karácsonyi süteményei között könnyen - akár gyerkőcökkel - elkészíthető és egyszerűen csomagolható/szállítható kedvenceket;
- próbáljátok ki őket :-);
- ha "nagyon rendben" vannak, egy nyugis délutánon gyártsatok belőlük nagyobb mennyiséget;
- a csomagoláshoz és díszítéshez használjatok:
  • rafiát 
  • zsírpapírt + bádogdobozt 
  • befőttesüveget 
  • kockás/csíkos vászonszalvétát 
  • barna csomagolópapírt 
  • fenyőágat, karácsonyfadíszt
  • sütőformát, ami önmagában is ajándék, pl. őzgerincforma, piteforma, muffinforma stb.



















Off: az év végéig még van egy pár ajándékunk... A jövő héten a Szépségek Kicsiny Boltjával játszunk natúrkozmetikumokért, és a Deco Majorelle-nyeremények, illetve a Bútortuning-vásárlási utalvány is gazdára várnak! Húzzunk bele; oszd meg te is az oldalt, hadd sorsoljunk minél többször. :-)

(forrás)



Megjegyzések

  1. Egyik jobb mint a másik :) Nálam a linzer és a kókuszgolyó az abszolút karácsonyi sütik!A linzer Édesanyám kedvence így karácsonyra az ajándék mellé igyekszem mindig meglepni vele,és elmondhatom sikert is aratok :)

    VálaszTörlés
  2. tetszenek:) én is gasztroajándékokkkal készülök. Most konkretizálom épp a dolgokat: nehogy lemaradjak arról, aminek idő kell összeérni.
    Kaptam egy pici dobozt, az alapján készítem a többit kartonból. Illetve megtartottam korábbi bonbonos dobozokat, valamint vettem csatos üvegeket. Ezekbe kerülnek a jobbnál jobb finomságokat.
    A vaníliakivonat pedig már "érik" pici vázában/korábbi pálinkás üvegben: megcsináltam korábban, mert idő kell neki, de így is neccesen lesz kész Kariig.

    VálaszTörlés
  3. Jó ötlet a kekszszalámi(nem kell sütni)..és a grillázsdió(karamellizálni a cukrot,beledobálni a diót,darabosan,majd ha kihült darabolni..)meg a kókuszosgolyók..most létezik egy könyv ABRAK A BABRA..(Hegyi Barbara)..sajnos nem volt pénz nálam az Auchanban árulják..na neki vannak valami "csodabogyó" receptjei....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Idill (pásztori téma)

Tapasztalatom szerint az idillt nem elég csak várni. Keményen meg kell dolgozni érte, és nagyvonalúság, bizonyos, magunkban olykor nehezen fellelhető lazaság, sőt: elvonatkoztatás nélkül egyszerűen nem jön létre.

Itt van például a kiskapun látható bukolikus koszorú fonása, ami most szép emlék, pedig a készítés közben adódott mindenféle nehézség, figyelemelterelő butaság, és így nem volt igazán élvezetes (mondjuk, én csak fotóztam, anyukámé az érdem).
Számomra szülőként az az egyik legnehezebb dolog, hogy nagyon ritkán vagyok nem szolgálatban. Szolgálat alatt értem a "hol van a...?" kérdésekre adandó válaszokat, amik nem várhatnak, a zsebkendőfelelős és ruhafelszedegető pozíciót meg még sok mindent.
Azt, hogy nem lehet csak úgy sétálni egyet, mert állandóan megoldandó problémák jönnek sorozatban. 
Tudom, hogy nem nekem kell mindent kontrollálni. Tisztában vagyok azzal, hogy önbizalmat ad a gyerekeknek, ha hagyjuk őket, hogy szépen menedzseljék a saját ügyeiket. Mindez azonban…

A gazdagságról (még egyszer)

Ma reggel olvastam egy banálisnak tűnő kérdést az üzenőfalamon: melyik az a hely, amelyik igazán boldoggá tesz? Banalitás ide vagy oda, én azért megválaszoltam magamban. Nincs kétség: ha becsukom a szemem, és elképzelem ezt a helyet, egy konkrét földrajzi pont ugrik be. A ház.


My happy place.

Nem a lakásunk, nem a kedvenc nyaralóhelyeim, nem a legszebb városok, ahol jártam, hanem egy kis faluban egy lassan kilencvenkét éves ház, amely ún. "duplatelken" helyezkedik el, a kert aljában egy kis erdővel és szántófölddel.

Ilyen értelemben igazán jómódúak vagyunk; hiába lepukkant és hozzá sem tudtunk nyúlni lassan két éven át, ott van nekünk. Tudunk róla álmodozni, idén pedig a húrok közé csapunk; megérte kivárni.

Készülnek az újabb építkezős bejegyzések, csak kicsit elfáradtam a családtagok egymás utáni betegségei és hiányzásai, illetve a temérdek intéznivaló miatt; mindjárt újra felveszem a fonalat. Haladok a renddel is, de az is újabb feladat; ha magamnak adtam, akkor is.

Így té…