Ugrás a fő tartalomra

Villámjáték a Medinillával!

Említettem, hogy a magazinos játék után még vár rátok egy meglepetés... Nos, a magazinokért még ma estig játszhattok (nagyon-nagyon érdemes, a countrymán barátnőd is örülne egy ilyen lapnak!), és itt az idei év utolsó nyereménye is. A blog történetében egyedülálló módon, negyedszer játszunk együtt a Medinilla Virágművészettel!


A Medinilla boltja az I. kerületi Pauler utcában country-imádóknak kötelező zarándokhely, hiszen a fantáziadús csokrok mellett letisztult, termésekből font koszorúkat, gyönyörű asztaldíszeket és bájos karácsonyi mütyürkéket, csengőket, natúr díszeket találunk a kirakatban és a vidékies hangulatú portál mögött.


Egy szerencsés Country Komfort-olvasó most (ismét) ötezer forintos utalványt nyer!

Tennivalók, ha szeretnél részt venni a játékban:

1. Legyél a Medinilla és a CK követője a Facebookon; és
2. Legyél a CK blog rendszeres olvasója (jobb oldal, "feliratkozás a webhelyre" gomb); és
3. A Country Komfort FB-oldalán, a "Decemberi Medinilla-JÁTÉK!" nevű mappa egyik képén egyszer jelöld be magad (adjunk esélyt másoknak is; aki többször jelöli magát, nem nyerhet).
4. A megosztás és a lájkolás rengeteget segít abban, hogy sok ilyen játékot tudjunk szervezni. Köszönjük, ha megteszed. :-)

Sorsolás: 2011. december 21-én, korán reggel. Hogy a nyertes be tudja váltani/odaérjen az utalvány a fa alá. :-)




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…