Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - hétvégi különkiadás

     Ez a Connecticut állambeli ház ki fogja verni a biztosítékot nálatok, mégis beválogattam a blogra kerülő külföldi példák közé. Mégpedig azért, mert az amerikai kunyhóstílus igenis létezik, virul, sőt: burjánzik, és valamilyen véleményünk kell, hogy legyen róla. Most is az a kérdés: a maximális tíz pontból hányat adnál rá, és miért? Részletesebben: melyik megoldás az, amit soha nem vállalnál fel, mert olyan, mint a cukros vajkrém és melyik berendezési ötlet/enteriőr felel meg annak, amit el tudnál képzelni egy hétvégi házban? Jöhetnek a pozitív, közömbös és lesújtó kommentek.







(forrás)



Megjegyzések

  1. Hát nem is tudom hogy is mondjam....nekem együtt az égész csak egy nagy káosz,bár nagyon szeretem a színeket és nagyon szeretem a rózsás sötétítőket is,na meg a mintás tapétákat....mégis nagyon sok és tömény lett,persze ez az én szerény kis véleményem :)......Na de azért tudnék mit haza hozni magamnak :)

    VálaszTörlés
  2. A konyhában lévő tapétát és a rózsaszínt kicserélném, plusz a szőnyeget a padlástérben, egyébként szerethető a ház :) Kívülről kifejezetten imádom 10/8-at kapna és a hétvégéket szívesen tölteném itt. Igazán bátran keverik a színeket, szerintem igen vidám lehet még télen is ez a kis házikó.

    VálaszTörlés
  3. Az egész ház tetszik kivéve a tapéták és a szönyegek mert ettöl lesznek csicsássak és tömények. Különössen tetszik a zártveranda a festet virágok nélkül és persze a szönyegsem kell:) Összeségében tetszik és nem nyaralónak használnám:) persze azon a helyen:)Én 8 pontot adok.

    VálaszTörlés
  4. Nekem az az érzésem mintha két külön lakás lenne.. az egyik tetszik a másik nem :)

    VálaszTörlés
  5. Tapétákat, szőnyegeket és a nagyvirágos kanapé huzatát+függönyt lecserélném. A hálószobában maradhat a tapéta, ott a függönyt cserélném/venném le, meg a képeket a falról. A veranda bútorai sem az igaziak - én nem szeretem az üveglapos asztalokat.
    Ház és kert jöhet! A le-fel tologatós ablakokat imádom.

    VálaszTörlés
  6. Miután egy elegáns mozdulattal lerántanám az ÖSSZES függönyt és terítőt, máris jobban tetszene. A fotelek közül jópár jöhet, a konyhát bútortuningos fogantyúkkal örömmel használatba venném. A nappaliban vérciki, ahogy üresen tátong a könyvespolc - kivéve, ha van egy külön könyvtárszoba, ehem... A ház külseje és kertje nagyon is kedvemre való. Összességében, bár szinte lehetetlen ezt így pontozni, 5.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má