Jamie nyáron

Marsbéli Julinak, mert tudom, hogy ő is J.O.-rajongó

Legutóbb megígértem, hogy visszanézek Jamie háza tájára, és mivel azóta évszakváltás történt úgy a nagyvilágban, mint a Jme shop kínálatában és a sztárszakács magazinjában, eljött az idő.

Többször kértem már lehetetlent, tudom.

Dr. House-nál azt, hogy ne a pasit, hanem a lakását nézzétek.

A babamúzeumnál azt, hogy ne a babákat, hanem a bútorokat figyeljétek.

Nagy tévedés, hogy a fentieket nehéz megcsinálni.

Most azt kérem, hogy ne az ennivalóra, hanem a tálalásra koncentráljatok.

Na, ugye!

Jamie Oliver - a lassan egyenrangú riválisává avanzsáló Sweet Paullal egyetemben - iszonyúan érzi, hogy a rusztikus-vidékies-vintage a legmenőbb világtrend. Elképzelhető, hogy részben ő teremti ezt a divatot, azaz ő is a trendszetter.

Az otthonosság illúziója, a nagyvárosi nyüzsgésből való elvágyódás, a vidéki nosztalgia teszi, hogy Jamie Oliver megcélzott közönsége ellenállhatatlanul vonzódik a "pofonegyszerű", "villámgyors", "ízletes" jelzőkkel leírható, késnyomokkal tarkított fa vágódeszkán, kopott zománcos serpenyőben, csipkézett porcelántányéron, csatos üvegben, cakkos piteformában tálalt ételeihez?

Biztosan. Részben.

Minden ezzel a borítóval kezdődött (Jamie's Italy):

Jamie megmutatta, hogyan kell olaszosan lelazulni. Ezt a jó szokását, mármint a lazaságot, megtartotta az évek során.

kockás inges szomszédfiú-effektus, jeee

J. O. és a rusztikus környezetben fotózott ételek sikerdömpingje megállíthatatlan. Beszéljenek a képek. Azért fegyelmezetlenül fel kell tennem egy kérdést: látjátok azt az isteni málnás crème brûléet?!