Ugrás a fő tartalomra

Spórolós január: házi mosószer linkekkel és mosókonyha-képekkel

Kérdeztétek az újévi bejegyzésnél és a Facebookon is, hogy mi ez az s.k. mosószer, amit egész 2012-ben használtam. Előrebocsátom: nem én találtam ki, csak annyit, hogy csökkentenünk kell a mindenféle drogériákban elköltött összeget. Mosni viszont kell, nem is keveset.


Minden úgy kezdődött, hogy két éve nyertem egy vásárlási utalványt, amelyet egy online bioboltban vásárolhattam le. Mivel azelőtt szinte soha nem költhettem el többezer forintot ilyen helyeken, legalább egy hétig fantáziáltam, hogy mit is vegyek. Mint ismeretes, a bioillatszerek és -tisztítószerek nem a legolcsóbbak, így amit végül rendeltem, egy tündéri, picike szatyorban hozta a futár. Úgy emlékszem, ezeket a termékeket vettem tízezer forint értékben:

- dezodor
- sampon
- natúrszappan
- fluormentes fogkrém
- mosogatószer (50 ml :-))
- mosódió
- folyékony mosódió.

Megtetszett ez az elit és tudatos világ, a termékek is jók vagy nagyon jók voltak, így elkezdtem a természetes mosószerek felé kacsintgatni.

Mivel azonban azóta sem fér bele a büdzsébe a márkás biotisztítószer, elkészítettem a saját mosószerem. Az ötlet, ahogy mondtam, nem az enyém: már bejárta a világot. A hazai blogposztok közül ez és ez volt a kiindulópontom.


Elkészíteni a részletes leírás alapján könnyű, és szerintem általában jól is teljesít ez a házi cucc, bár lejjebb megosztom veletek az egyik gyengeségemet*, hogy azért teljes legyen a kép, és nehogy úgy tűnjön, vérbeli ökoháziasszony lettem, mert az nem lenne igaz.
 
A saját változtatásaim és tapasztalataim:

- az enyémben nincs bórax (gyógyszertárban kellene venni? és mi a funkciója? segítsetek, lehet, hogy legközelebb teszek bele);
- kocsonyás cucc lesz a végeredmény, ami a botmixelés hatására egészen jó egyneművé is tud válni. A türelmetlenség a homogenizálódás naaaagy ellensége - igen, most magamra utaltam;
- 1 db mosószappanból és fél zacskó mosószódából biztos, hogy több mint 10 liter mosószer szokott lenni, de azért nem szoktam 36 literig hígítani (hová tenném stb.);
- teszek bele pár csepp illóolajat, de kellene valami spécibb fajta, mert nem érzem az illatát eléggé száradás után;
- mindig ecettel öblítek, és nagyon hiszek benne;
- a mosógépre garanciát nem vállalnak az efféle receptek, azért ez tény, és vannak, akik nagyon ellenzik az s.k. cuccok használatát. A mi mosógépünk alig több mint egy éves, és a fő erénye, hogy 7 kg ruha fér bele (a másik, hogy van rajta kétféle rövid program, és szinte kizárólag azokkal mosunk). Ezért statisztikai vagy egyáltalán, konkrét adataim még nincsenek arról, hogy mit csinál a géppel egy ilyen házi szer.


*Szóval, az emlegetett gyengeségem: imádom a diszkréten illatos ruhákat. Az öblítőseket is, pedig egyetértek azzal a nézettel, hogy az öblítő valószínűleg nem túl bőrbarát bevonatot képez a ruhán. Van is kedvenc kommersz mosószerem, ez pedig a Tide (fúj! fúj! reklám). 

 
Messzire visz, hogy miért szeretem: a lényeg, hogy mindenféle ámerikai emléket ébreszt bennem, sőt a férjem családja itthon is ismerte és használta már régebben is. Finom citrusos illata eléggé levesz a lábamról, de próbálok ellenállni... 


Egyébként, ahogy másokat, engem is éppen a válság nálunk is érezhető hatásai miatt kezdtek el érdekelni a spórolós háztartási módszerek. Ezért sem hiszem, hogy lesz szárítógépünk, bármennyire is tetszik a menő mosókonyha-fíling. Képeket viszont szabad nézegetni, ugye...? Nagyon bejön ez a natúr, néhol ipari stílusú világ. Azt hiszem, a következő lépés az lesz, hogy a házi mosószeremet nem műanyag flakonba, hanem valamilyen szép tartóba töltöm a tölcsérrel.






Várom a véleményeiteket, tapasztalataitokat!




Megjegyzések

  1. Tavaly volt olyan időszakom, ami engem is ösztönzött a költségtakarékos mosószerek kipróbálására. Én is a mosószappanos, mosószódás, szódabikarbónás, ecetes összeállítást alkalmaztam. Nekem még a mosószappan illata is tetszett a ruhán, de megmondom őszintén, a minőséggel nem voltam elégedett. A színes ruhákhoz még csak-csak jó, de a fehérek nem maradtak fehérek és a foltok is maradtak. Valószínű szükség lett volna fehérítőre, ami a bórax lenne, meg folttisztítóra is. Bár alapjában a mosószappan valóban minimális összeg, a mosószóda, ha az üzletben veszem már nem is olcsó.Ha a különféle adalékokat (Pl: illatanyag)hozzászámolom, elég sok pénz, plusz a munka, amíg elkészítem. Néha tartok attól is hogy leég a mixerem. Végül is arra jutok, hogy hiába szeretnék tudatos környezetkímélő lenni, nekem így nem jött be. Hát nekem ez a tapasztalatom.Van mosókonyhám, de ilyen sosem lesz, mint a fotókon :(.
    Üdv. Noraletta

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Noraletta, megértelek. Amúgy, ha ez az adag elfogyott az s.k. mosószerből, venni fogok egy nagy flakon kommersz szert, mert kicsit hiányzik a kényelem, és azzal áltatom magam, hogy akkor a mosógép is többféle összetevőnek van kitéve, és talán bírni fogja... A legújabb kutatnivalóm az, hogy hogyan lehet - akár őko-, akár nem öko-módon - ezeréves foltokat kitisztítani, mert rengeteg régi terítőnk, textilszalvétánk stb.-nk van, és jó lenne nem kidobni őket.

      Törlés
  2. Újabban a mosószappanhoz a mosóparfümöt szokták ajánlani. Egyik nagyobb bevásárlásunk alkalmával (nem reklámnak szánom) a DM üzletben találtam rá egy ilyen mosóparfümre. Kétféle illatban kapható, mi a szappanos illatot választottuk. Nagyon finom és tartós illata van, én már a vasalóvízbe is szoktam pár cseppet tenni. Elég drága ha egy öblítőhöz hasonlítom, mi december óta használjuk, de még kb félig van. Szerintem megéri az árát, főleg ha tudom, hogy környezetbarát is! Szép napot mindenkinek!

    VálaszTörlés
  3. Én már hosszú évek óta mosószódát használok az olcsósága és a környezetvédelem végett.Mivel annyira nem piszkoljuk e a ruhákat,mint régen, rövid programon mosok én is és ecettel öblítek.
    A foltokkal még mindig bajom van.:(
    Én alig használok illatosítót, bár néha elcsábulok egy kis öblítőre,de akkor is vegyesen használom az ecettel.
    A fekete ruhákhoz viszont nem igazán jó a mosószóda, folyékony mosódiót tervezek venni.
    Ha ilyen mosókonyhám lenne,mint itt bármelyik,ki sem mozdulnék.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mammka, igen, sajnos még a zoknik talpa is kifog az én szeremen, mert hát nem azért készítettem öko-mosószert, hogy durva vegyi folttisztítókat adjak hozzá 60 fokon... gondolom, nálad is ez a gond. Próbálok alacsony hőfokon mosni, bár a 30 fok még mindig furcsa nekem. Ha hallok valami jó tippet, megírom!

      Törlés
  4. Az utolsót nagyon szívesen választanám. Persze, ehhez kellene egy külön szoba, meg minden, de ez nagyon tetszik...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. erdna, hátigen. Jó ízlésed van, azt kell mondjam...

      Törlés
  5. bórax: patikában is van, de az egyikben közölték, hogy csak receptre, a másikban 123 Ft, a harmadikban 400 körül, és megkérdezték, mire kell. Ja, és 5 dkg.
    Aztán körülnéztem az interneten, meg beszélgettem barátnőimmel, és az egyik ajánlott egy internetes áruházat, ahol 500 g 500 Ft körül volt (most nézem, nincs a kínálatban, remélem, csak átmeneti). Az enyémben mosószappan, mosószóda és bórax van, gél állagú és nagyon elégedett vagyok vele. A nátrium-perkarbonát szintén töredéke annak, mint amennyiért a dm-ben kínálják.

    VálaszTörlés
  6. Én még ma is csak részben vagyok környezetbarát a tisztítószerek vonalán. Mosni már régen csak mosódióval mosok. Egy idõ után áttértem a folyékony mosódióra és ahhoz van egy öblítõ is ami szintén környezetbarát, bár nem tudom miért. Saját magam még nem próbáltam összeállítani, talán meg fogom próbálni tanácsaitok alapján. Szárító gépem nekem Angliában volt (ott nagyon szükséges, hacsak nem akarsz októbertõl áprilisig száradó ruhával élni a lakószobádban!) aztán elhoztuk. Érdekes, hogy itthon azt hiszem kb. kétszer használtam az elmúlt 6 évben. Friss levegõ híve vagyok és manapság már van helyem hol szárítsak télen ahol nincs útban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jó, emiGrants! Amikor vidékre megyek, mindig utolsó nap mosok (ágyneműt pl.), és az alföldi napsütésben legtöbbször de. 11-re meg is szárad! Írhatnám, hogy "nyáron", de legutóbb novemberben követtem el ugyanezt.

      Törlés
  7. -az ecet nagyon jó vízkőoldó, jót tesz a mosógépnek. ajánlják is néha az üres átmosást egy flakon ecettel
    - a spéci illóolajhoz pedig, ha nem jutnék magadtól eszedbe, akkor HANGOSAN SZÓLOK :))
    Fanni barátosnéd:

    - a bóraxról: http://lukreciakencei.hu/alapanyagok/hasznos_alapanyagok/borax
    (de csak akkor nyisd meg, ha utána van még egy fél éjszakád recepteket böngészni)-- krémeket keverni pedig nagyon szívesen segítek, ahogy tettem már több barátnőmnek is.

    egyéb kérdés, óhaj, sóhaj? :)

    ui. szerintem nem elit, csak tudatos. a krémek HATÁSA, a minőség/környezetbarátosság pedig nem összehasonlítható a gagyi boltiakkal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja, a Fanni barátnosnéd a komment elejére ment volna.. (nyilván:)

      Törlés
    2. Köszi, Fanni,
      Lukréciát épp tőled ismerem, és már többször ragadtam ott :))
      A többi tipp is jó!

      Törlés
  8. Én mindig hansúlyoztam, hogy a foltokat meg zokni talpakat meg ing nyakakat (utóbbiból férj heti 5-t elfogyaszt min.) elő kell szappanozni mosószappannal. Legyen az Ariel, Tide, mosószappanos trutty, mosószoda stb. Csodákat önmagában egyik sem művel.
    Szintén tapasztalat :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hopp, Fanni,

      be kell vallanom, hogy én ezt eddig egyáltalán nem csináltam! Azt hiszem, most megadtad a kulcsot az egyik problémámhoz!

      Köszikösziköszi. És nálunk is öt ing per hét minimum... ;)

      Judit

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má