Ugrás a fő tartalomra

Gyertyagyújtás: hasznos tippek svédül nem tudóknak

      Tíz percem van írni, ezért jöjjön egy új és egy régi ötlet! Az új: az abszolút minimalista adventi "koszorú", amely négy gyertyából áll mindössze, a régi: kedves barátunk, a Google Fordító alkalmazása svéd szövegekre. És a napi tanács: ne feszüljünk rá túlságosan az ünnepekre. :-) Mondom ezt én, aki tegnap este kilenckor még alfába lemenve próbálta megtalálni a minden évben használatos, filcanyagból készült adventi naptárat. Végül meglett... és hozott is bele a Mikulás ma reggelre egy tök jó lila filcet. ;-)

   
A 23 óra
Ez az év, akkor használja sok gyertyát otthonainkban. Sötét téli este és reggel, amikor a nap nem úgy tűnik, hogy menjen fel a gyertyákat egy egyszerű módja, hogy töltse otthon a melegség és érzés.

De fontos megjegyezni, hogy minden fény veszélyes lehet, ha nem kezelik megfelelően. A balesetveszély csökken, ha követi a biztonsági előírásokat, hogy mindig a világos csomagolásban IKEA eladja. Íme néhány tipp a biztonságos gyertya használata:

- Kerülje csöpög és tisztítás, ne tegye ki a fények vontatásra. Helyezze őket, hogy ne túl közel egymáshoz, vagy más hőforrás.

- Mindig a gyertyát is távol függönyök, dekorációk és bármi mást, ami tüzet. Az is fontos, hogy a gyertyatartó és kiegészítők készülnek hőálló és tűzálló anyagok. Kerülje Más szóval, sphagnum és fonalból gnómokkal adventi gyertya!

- Soha ne tegye gyertyát, ahol könnyen felborult, vagy olyan helyeken, amelyeket az elérhető a gyermekek és háziállatok. Ha van egy macska, ne feledje, hogy a macskák, mint ablakpárkány!

- Block Gyertyák égnek egyenetlen vagy korom szélén a fény magasabb, mint a kanóc. Kapcsolja le a villanyt, és vágja le a széleit, amíg puha és könnyen vágható.

- Soha ne hagyja az égő gyertyát felügyelet nélkül. Eloltani őket, amikor csak hagyjuk a szobában!


Tudtad ..?
Néha az IKEA kérdést, hogy miért a hő fény vagy gyertya csésze megy, és nem világít újra, annak ellenére, hogy a viasz is.

Ahhoz, hogy egy gyertyát éget ki teljesen, a viasz vált folyadék, és a viasz kell a kapcsolatot a kanócot. Ha a fény csak lőttek rövid ideig egy időben, nem lesz soha nincs idejük lesz elég forró, hogy elolvad a viasz jogot, hogy a szélét. Ez teszi a lyuk mélyebb minden alkalommal, amikor fény a gyertya. Azt is válik viasz maradt a fény hűvös, például egy ablak, vagy egy tulajdonos acélból vagy kőből. Próbálja meg helyét a gyertyák különböző helyeken, de gondolom, a biztonság!

Ami a fény csésze a választ az összes fényt csésze üveg IKEA arra tervezték, hogy menjen ki, ha még van valami viasz maradt a kupát. Ez csökkenti annak az esélyét a fény túlmelegszik, és fellángol. Túlmelegedés is okozhat az üveg csésze crack. Ezért a lámpák kialszanak a saját maguk által.



(forrás)



Megjegyzések

  1. Imádom a google fordítót! :))) Nincs annál izgalmasabb, hogy a sok hülyeségből kiszűrjük a lényeget! Vajon az általunk leírtakat is ilyen frankón nyomja? Valószínű! :))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má