Ugrás a fő tartalomra

Mosókonyha harmadszor

Szerző:
    Péntek van, lazuljunk! A blog indulásakor összegyűjtöttem egy csokor háztartási helyiséges képet - természetesen zömmel vidékieseket - és ahogy teltek a hónapok és gyűltek a bejegyzések, jól elkevertem/elfelejtettem őket. Aztán pedig homlokracsapós öröm megtalálni egy ilyen mappát. Mekkora ötlet például egy babaház mint fali tároló (utolsó kép)! Bár a Viával készített interjú kapcsán megfogadtam, hogy az e-mailjeim és a képek között is óriási szortírozást fogok rendezni... úgyhogy, ilyen szerencsés felbukkanás a jövőben is várható. Tényleg: nálatok hol van nagyobb rend(szer): a ruhák vagy az e-mailek/számítógépes mappák között...?















anno: mosókonyha először és másodszor




Címkék:

Megjegyzések

  1. Monika2011. szeptember 23. 10:10

    Nagy öröm volt felfedezni a képek között,hogy másoknál is egy helyiség a mosókonyha és a varrószoba, merthogy nálam ez így adódott. Lassan,hosszú évek alatt,mire kirepültek a gyerekek, jobban van időm kialakítani egy számomra kellemes teret mindkét tevékenységnek.
    Képeket majd akkor tudok közölni nálam,ha már merem "kitenni az ablakba".:)

    VálaszTörlés
  2. Country Komfort2011. szeptember 23. 10:39

    Várjuk, Mammka! Ablaknál van a varrógéped?

    VálaszTörlés
  3. Eleonóra2011. szeptember 24. 0:50

    Én az életben nem vagyok ilyen rendszerető (sajnos), de a laptopomon katonás rendben (mappában) van minden - meg is találom rajta viszonylag hamar, amit akarok. Időnként vannak rendrakási felbuzdulásaim, de nem tartanak sokáig.

    VálaszTörlés
  4. Monika2011. szeptember 24. 10:15

    Sajnos nem ablaknál van a gépem, mert ez egy szuterén helyiség.Lejtős a telkünk, a helyiség előtt garázs van,onnan jutok be a mosókonyhába, aminek a fele már a földben van.Így kettő lapos ablakom van, de a délutáni nap szépen besüt.Néhány fotót már raktam fel a napokban.Részletfotók.:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
33 megjegyzés
További információk

Cementlap a linóleum alatt II.

Szerző:
Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy
4 megjegyzés
További információk

Javítások és cserék

Szerző:
Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l
2 megjegyzés
További információk