Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - I. rész

Új sorozat indul a blogon, kifejezetten sietős hétköznapokra: arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek egyetlen kiválasztott kép mennyire stílusos, eléggé otthonos-e, jófajta country-e, röviden: tízből hány pont? :-)

És persze, miért annyi, amennyi...

Mivel még töksötét volt, amikor ez az ötletem támadt, jöjjön elsőként egy hálószoba. 

Hölgyeim és Uraim, kérem, tegyék meg tétjeiket!


(fotókredit:-)



Megjegyzések

  1. Szia! Nekem ez bejön - de nem maximálisan. Ha pontoznék, olyan 7-et adnék rá, mert az alapszínei, az ágynemű huzat színe tetszik, de valahogy a zöld falhoz fura nekem a fehér fal - gerenda plafon. Ez a gerenda megoldás mondjuk lambériával, barnás színekkel inkább kellemes lenne nekem. Én így látom. Várom a többit :)

    VálaszTörlés
  2. Krealadyhez hasonló érzéseim vannak.
    Az ágy fölött ha az a felakasztott dolog kalitka, akkor az nagyon lepontozza nálam az összképet. Mert annak semmi keresnivalója ott. Ha meg nem kalitka, akkor nem bírom beazonosítani.
    ahogy elnézem, a plafon azért fehér, hogy nagyobb térhatást adjon, azaz magasabbnak tűnjön a szoba. de akkor nem ártott volna vagy szintén fehérre vagy valami nagyon halvány zöldre legyen festve a "kalitka" mögötti rész is.
    szóval 7-8 között mozog nagyjából.

    VálaszTörlés
  3. A kalitka és a sótartó nem kell és azt a kis falrészt is fehérre festettem volna,ami nagyon tetszik az a deszkapadló és az ágykeret valamint a virágállvány mint éjjeli szekrény és a másik éjjeli ami valami konyhai kisegítő asztal lehet,öszességében 6 pontot adok részemről.

    VálaszTörlés
  4. Én csak 4et adnék rá. Nekem kicsit sötét és alacsony. Egyikkel sem lenne amúgy bajom, de ez így most valahogy nem tetszik. Ugyan nem vagyok rózsás-ágynemű imádó, (illetve szeretem, de nincs ilyenem), de egyedül nekem az ér pár pontot.. sorry:)
    viszont nekem is mindig töksötétben jönnek a legjobb ötleteim:) aztán mire "megvilágosodom", addigra már huss... és ezt utálom!!!! :D

    VálaszTörlés
  5. Ha nekem is szabad játszani, akkor 7 pont. Nálam is a cukiságok miatt -3.
    Szóval, krealady és 4Gyerek, valami hasonló...
    Éva: sótartón a petróleumlámpát érted?
    Az ágynemű és a fal zöld színe szerintem telitalálat, country a köbön.
    Zöldpötty, nincs mit sajnálni - véleményt kérdeztem; de nagyon szigorú vagy ma, az biztos!

    VálaszTörlés
  6. Ami IGEN: zöld fal, ágynemű. Tetszik még a két lámpa is és a zsepitartó a kedvencem. Ami NEM, vagyis úgy helyesebb, hogy nem ide és nem most: akvarellek balra, a kalitkák, a petróleum lámpa és vas ágy.
    A gerendákért amúgy rajongok, de valahogy itt most túl sok ebben a kis szobában. De persze tetszik az összhatás, csak ha egy képet emelünk ki, akkor mindenkiből annyira előjön a kritikus... Az én pontom 7.

    VálaszTörlés
  7. 6 pont. Nekem a zöld fal és a vas ágy nem passzol egymáshoz ezen a képen. Ehhez az ágyhoz egy fehér, törtfehér falat tudnék elképzelni és még sok-sok párnát.
    A zöld falhoz meg fa ágyat. :)

    VálaszTörlés
  8. Kicsit nyomasztó,de tetszik.Lehet a zöld fal a hibás,így én 7 pontot adok!! :))

    VálaszTörlés
  9. Sok vonás, amitől idegenkedünk, a britek számára magától értetődő kunyhó-stílusnak köszönhető: http://videkistilus.blogspot.com/2011/05/videki-stilus-2-cottage-kunyho.html
    Attól még nekünk is lehet véleményünk, persze. :-)

    VálaszTörlés
  10. Hát nálam befutna egy erős ötösnek nem nagyon csípem az alacsony házakat,szobákat és azok a kalitkák sem oda valók szerintem,viszont a gerendákért rajongok és az ágynemű is tetszik :)

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok.
    Szerintem ez nem alacsony, hanem tetőtér.
    Ami nekem nem: ez a zöld, a kalitka, a sok rózsa-minta.
    Ami nekem igen: a plafon, a képek, a padló és az éjjeli lámpák.
    Összhatás: nekem nem a pihenés jut erről a szobáról az eszembe.
    Max. 5 pont, ha háló.

    VálaszTörlés
  12. Én is 5-öst adnék rá. Ha csak a hálóban van ilyen belmagasság, az nekem nem zavaró, ettől olyan "kuckós" lesz. A gerendák a padló a lámpa meg az éjjeliszekrény is tetszik. Nekem igazából az ágy meg a takarón az a rengeteg rózsa nem jön be. A takarónak a kockás része meg a kettéosztottsága tetszik, a rózsás mintát úgy általában nem szeretem, ezért zavaró nekem.

    VálaszTörlés
  13. Dóri,
    mintha tíz évvel ezelőtti önmagamat hallanám... azóta volt egy romantikus fordulatom, azt hiszem. De tökre értem, amit mondasz.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Idill (pásztori téma)

Tapasztalatom szerint az idillt nem elég csak várni. Keményen meg kell dolgozni érte, és nagyvonalúság, bizonyos, magunkban olykor nehezen fellelhető lazaság, sőt: elvonatkoztatás nélkül egyszerűen nem jön létre.

Itt van például a kiskapun látható bukolikus koszorú fonása, ami most szép emlék, pedig a készítés közben adódott mindenféle nehézség, figyelemelterelő butaság, és így nem volt igazán élvezetes (mondjuk, én csak fotóztam, anyukámé az érdem).
Számomra szülőként az az egyik legnehezebb dolog, hogy nagyon ritkán vagyok nem szolgálatban. Szolgálat alatt értem a "hol van a...?" kérdésekre adandó válaszokat, amik nem várhatnak, a zsebkendőfelelős és ruhafelszedegető pozíciót meg még sok mindent.
Azt, hogy nem lehet csak úgy sétálni egyet, mert állandóan megoldandó problémák jönnek sorozatban. 
Tudom, hogy nem nekem kell mindent kontrollálni. Tisztában vagyok azzal, hogy önbizalmat ad a gyerekeknek, ha hagyjuk őket, hogy szépen menedzseljék a saját ügyeiket. Mindez azonban…

A gazdagságról (még egyszer)

Ma reggel olvastam egy banálisnak tűnő kérdést az üzenőfalamon: melyik az a hely, amelyik igazán boldoggá tesz? Banalitás ide vagy oda, én azért megválaszoltam magamban. Nincs kétség: ha becsukom a szemem, és elképzelem ezt a helyet, egy konkrét földrajzi pont ugrik be. A ház.


My happy place.

Nem a lakásunk, nem a kedvenc nyaralóhelyeim, nem a legszebb városok, ahol jártam, hanem egy kis faluban egy lassan kilencvenkét éves ház, amely ún. "duplatelken" helyezkedik el, a kert aljában egy kis erdővel és szántófölddel.

Ilyen értelemben igazán jómódúak vagyunk; hiába lepukkant és hozzá sem tudtunk nyúlni lassan két éven át, ott van nekünk. Tudunk róla álmodozni, idén pedig a húrok közé csapunk; megérte kivárni.

Készülnek az újabb építkezős bejegyzések, csak kicsit elfáradtam a családtagok egymás utáni betegségei és hiányzásai, illetve a temérdek intéznivaló miatt; mindjárt újra felveszem a fonalat. Haladok a renddel is, de az is újabb feladat; ha magamnak adtam, akkor is.

Így té…