Ma, akárcsak 2010-ben ugyanezen a napon, két bejegyzést írok, hogy így ünnepeljem ezt a felületet és azt a sok mindent, amit attól kaptam, hogy tizennégy éve írok online naplót. :-) Utána viszont lehetséges, hogy tartok egy kis szünetet, mert van néhány időigényes dolog, amire jobban kellene koncentrálnom most, mint erre a hobbira. Az a "probléma," hogy mivel mostanában újra szeretek blogot írni, ha van szabadidőm, automatikusan az jut eszembe, hogy befejezzem a megkezdett bejegyzés-vázlatokat, holott igazság szerint okosabb lenne most mást gyakorolni. Addig is, amíg visszatérek, néha benézek majd: írjatok kommentet akár ide, akár más posztok alá, válaszolni fogok rájuk! Akkor jöjjön néhány narancsos árnyalatú fotó és a rövid beszámoló arról, milyen az őszi szünet a háznál. H. szalagavatója után jó beteg lettem -- nem lepett meg, a sorozatos nem alvás nyilván megtette a hatását --, úgyhogy az egész hét torokfájással és náthásan telt. Egyedül azért tudtam dolgozni, mert H. h...
szóval köszi ismét :) (az előbb nem jutottam el a biztonsági kódig:)
VálaszTörlésés meg kell erősítsem, sajna nincs. pedig aranyos.
no de merre akadt el a játék?;)
a játék nem akadt el, sőt, úgy is mondhatnám, sínen van és napokon belül várható! remélem, jó páran játszunk majd!
VálaszTörlésAz én Ágotámnak varrtam belőle takarót. Aztán kinőtte, odaadtam a keresztlányomnak, s miután ő is kinőtte, de nem tudott megválni tőle, ezért jó volt alvómaci helyett. Addig-addig rágta a csücskeit, meg annyiszor volt mosva, hogy sajnos szétment.
VálaszTörlésKlári,
VálaszTörlésköszönöm, hogy megosztottad ezt a történetet! A libás anyagot szeretik a gyerekek! :-)