Ugrás a fő tartalomra

Lakáskultúra: kéthavi adag

       Megvetted Lakáskultúra december-januári, összevont és akkurátusan becsomagolt számát? Jól van, nem kell dühöngeni. Én is.

    Tudjuk, hogy a január vacak hónap. Hideg van, az embereknek nincs pénzük, a szerkesztőknek nincs kedvük magazint szerkeszteni. Olyan kár, hogy ez mindig meg is látszik.
***
      Próbálom megfejteni, hogy a piac mely szegmensének szól a Lakáskultúra ünnepi, véletlenül sem dupla száma.

1. Azoknak feltétlenül, akik szeretik a trendi kislakásokat, hiszen kettő is található a lapban. Élőben biztosan szuper mind a kettő. A Vagányság, ízlés, elegancia címen bemutatott lakás egyik enteriőrje látható az alábbi képen. A személyes problémám mindössze annyi vele kapcsolatban, hogy a glamour szótól is rosszul vagyok (egyébként nagyrészt a Lakáskultúrának köszönhetően telítődtem.) Ocelotminta, szőrős szőnyeg, budoár-hangulat, áááááá.


2. Azoknak is, akik karácsony táján folyamatosan narancshéjat szárítanak a radiátoron. Vagy a gyerek osztálykirándulásra szánt polifoamjából izoláló pohárfület készítenek, yeah. (Kézműves antitálentumként, nem lekezelően mondom ezt. De akkor is: az ilyen ötleteknek a Praktikában van a helye.)

 

3. Azok számára azonban, akik a vidéki otthonokra buknak, nincsenek jó híreim. (Csak én gondolom úgy, hogy karácsony táján még azok is a havas tájban megbújó, kandallóval és fáskosárral felszerelt vidéki otthonokra buknak, akik az év többi hónapjában nem?) Döbbenetes: a lap lakásriportjai közül utoljára a Hollandok a Tisza mentén címen bemutatott ház okozott kellemes meglepetést, és az nem tegnap volt. Egy vigaszunk maradt tehát. A Vizitkártya-rovat, amelynek a képanyagát viszont érdemes lenne végre élvezhető méretűre növeszteni.

4. A túlontúl eklektikus, grandiózus otthonok bemutatása mire jó? Esetenként érdekes olyan házakat látni, amelyekhez közünk az életben nem lehet, de egy számban mindjárt kettő ilyenről olvasni inkább nyugtalanító.
a) Az "angolos kastély" nekem nem jött be. Túl van dizájnolva (Varró Zoltán!), a státuszszimbólum-érzékelő mutatója pedig kiakadt.


b) "Az ékszerdoboz" sem nyűgöz le. Iszonyúan vibrál mindenütt.


5. A 101 ötlet című, összeollózott kis füzet, a Hagyományőrzés Óperencián innen és túl című riport és a Hónap hangulata képviseli a karácsonyi enteriőröket. Nem tudom, hogy mindez elég-e. Az extravagáns és trendi lakóterek mellé ugyanis sikerült beválasztani egy kifejezetten régimódi, polgári lakást, sok giccsel. Így azok az olvasótömegek maradtak hoppon, akik az egyik véglettel sem tudnak azonosulni. Szűcs Eszter saját, formabontó karácsonyairól szóló bevezető cikke egyébként nagyon jól sikerült - paradox módon ez a kép nélküli szöveg a leghangulatosabb karácsonyi írás az egész lapban.


két trendi őz
 

egy kitschy angyal

***
Bárhogy is nézem, ezt a lapszámot csalódottan visszatettem volna a polcra - ha lett volna esélyem átlapozni.

Reszkess, becsomagolt januári Otthon!

(A képek a Lakáskultúra honlapjáról származnak.)



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…