Ugrás a fő tartalomra

Nigella receptjei karácsonyi enteriőrökre III.

Szerző:
Update: upsz. Elsőre nem azt a videót ágyazta be a blogger, amelyiket akartam. Bocsánat. Akkor most újra.
***
       Tisztában vagyok azzal, hogy régen vége van a karácsonyi szezonnak (tényleg!), de most tanulom, hogy a blogban tett ígéreteket be kell tartani. Mindig. A könnyelműeket is. Még fél órám van, amíg elkészül a  kapribogyóval felturbózott csirkepaprikásos lepényem, ez alatt az idő alatt Nigella-videókkal kínzatom magam. (Mennyivel jobban hangzik angolul: Chicken Paprika Pie.)
      Úgy képzelem, hogy aki ezt a bejegyzést olvassa, megbocsátja nekem, hogy az első Nigella-filmecske, amelyről írok, karácsonyi témájú. Én pedig tanulgatom a videók blogba ágyazását... Egyúttal megígérem, hogy leszállok a karácsonyról, és a következő filmrészlet egészen más lesz.
***
     Lássuk, hogyan zajlott a karácsonyi buli előkészítése Nigella stúdiókonyhájában, amely, persze a megtévesztésig olyan, mint a sajátja. Érdemes 3:45-től figyelmesen nézni, az addigi eseményeket úgy tudnám összefoglalni, hogy Nigella figyelmeztet: ne érezzük magunkat áldozatnak karácsonykor, és a kellő előkészületek után rendezzük  jó hangulatú partikat, valamint "lovely"-nak becéz egy nagy adag nyers, cupákos, bepácolt oldalast.



       Idáig csak néhány részletét láttuk a feldíszített lakásnak: semmi fakszni nem jellemző, ellenben számos fényfüzér lóg a lépcsőről, a konyhabútorról, és ahol különösen mutatós: a kandallóról. A kandallón még egy sor gyertya és girland is helyet kapott. A konyhában karácsonyi képeslapok kiállítása teremt klassz összképet.
      3:45-nél jön az, amiért imádjuk Nigellát: a főzés és az előkészületek hangulatáért. Életképek következnek: Nigella a helyi piacon vásárol gyümölcsöket, amelyeket aztán díszként használ a bulihoz. A szerényen csak "bacchanáliá"-nak nevezett összejövetelen a szőlő és a klementin a főszereplő, utóbbi a levelével együtt. És tényleg, asztali, ehető dekorációként is tök jól néznek ki! Az karácsony hagyományos színeire erősítenek rá a piros-zöld-fehér cukorkák és az arany fóliába csomagolt szerencsepénz-csokik. Ennyi. Egyszerű és nagyszerű. Ezt a dekorációs ötletet jövő - ööö, akarom mondani, idén - karácsonykor be fogom vetni.




Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
33 megjegyzés
További információk

Cementlap a linóleum alatt II.

Szerző:
Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy
4 megjegyzés
További információk

Javítások és cserék

Szerző:
Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l
2 megjegyzés
További információk