Ugrás a fő tartalomra

Konkrétumok a kiskonyháról I.

Van az előtérben egy sarok, amelybe a kezdetektől tudjuk, hogy konyhát fogunk installálni. És mint tizenkét éves tervezőtársammal kitaláltuk, ez egy, az anyagi ráfordítás tekintetében minimalista, cuki és nagyon funkcionális konyha lesz.


Irtó kevés hely van: a bejárati ajtótól jobbra egy méter, azután elfordulva 60 cm, majd az ablakmélyedés következik (kb. 60 cm), és újabb egy méter a Gerendás szoba ajtajáig. Slussz. 

Ahhoz viszont nagy ez az előtér a maga közel 12 m2-ével, hogy mindössze csizma- és kabáttárolásra használjuk. (Majd arról is külön lesz szó, hogy azt hogyan fogjuk megoldani.)

És hát, az van, hogy a nyári konyhában őszi estéken-reggeleken eléggé fázunk, illetve nem nagyon praktikus onnan átvinni a Gerendásba a teljes étkészletet, eszcájgot, és az ennivalót minden étkezésnél. Csináljuk, csináljuk, amíg nincs más, de azért nagyon vágyunk már egy kis (country) komfortra. 

valami hasonló

Az előtérben L alakban lehet főzősarkot berendezni, ha elvezetjük ide a vizet, amihez (és a padlószigeteléshez egyébként is) fel kell szedni a linóleumot és az alatta lévő cementlapot.

Kemény kötöttségek vannak, és nem csak anyagi értelemben, de valahogy ez a tény nagyon inspiráló és motiváló is. Piszkálja az ember hiúságát.

Nem kell fakszni, de kell funkcionalitás.

Nem kell új bútor, de kell vidéki stílus.

Nem kell túldimenzionálni, de kell tárolóhely.

A munkafolyamatok rendje: hűtő => mosogató => munkapult => tűzhely nem tud tökéletesen érvényesülni, de pici a hely, szerintem nem lesz zavaró, mivel kb. két lépés minden egymástól. Illetve, tök mindegy, mert erre a kompromisszumra szükség van.

Racionálisan ugyanis a kis hűtőszekrénynek az ablak alá kell kerülnie, mert csak az fér be a párkány (= 85 cm) alá. Hiába minden angol vidéki konyha alfája és omegája az ablak alá helyezett butler's sink, ha egyszer az ablakmélyedés túl alacsonyan van, kénytelen vagy arrébb helyezni. (Most egy könnycseppet elmorzsoltam azért, mert ez tényleg úgy szerepelt az álmaimban, hogy állok az ablaknál, és nézem a rózsabokrot, miközben a kezem belelóg a... mosogatóvízbe.)


Úgyhogy, a bejárati ajtó mellett lesz az egymedencés Domsjö (vagy mai testvére), balról kapva természetes fényt is, mellette - balra haladva - egy 40 cm-es pultrész a sarokban (=> edényszárítás!), majd a hűtőszekrény, majd újabb pultrész és a tűzhely, alatta a sütővel. 

ami kicsi, az kicsi

Dilemmák és kérdések:

Vettem nagyon jó áron egy négyégős főzőlapot és egy alá beszerelhető elektromos sütőt (több mint egy éve kerülgetjük, ehem...), de lehet, hogy muszáj lesz kétégőset venni a helyszűke (nagyon kevés pultfelület) miatt.

Elemek egymás tetején: néha tetszik, amikor két felsőszekrény van egymáson, a felsőben a ritkábban használt cuccokkal. Agyonnyomhatja a teret, úgyhogy óvatosan kell ezt csinálni.

Eközben nagyon szeretnék valamelyik falra nyitott polcot (mint a Házprojektben), mert ahogy korábban írtam, unalmasnak találom a teljesen beépített konyhákat.

Stílusában nagyon tetszik a Courtney Adamo-éké, persze, az erőltetett makramé-sztájl nélkül.


Ezen az odadöntött vágódeszka-trenden, mondjuk, mindig mosolygok. Tök jól néz ki, de nagyon elharapózott. :)

Ami náluk a hatalmas térben szuperül mutat, a letisztult felületekkel, a gyógyszertári üvegekkel, az ál-régi cuccokkal, azt párszázezer forintért egy sarokban létrehozni eléggé merész ötlet, mindenesetre, az irány fontos. És például a befőttesüvegbe tett müzlik és magvak: filléres tétel.

Ami még eléggé bejön, az az _artkraft apró házban berendezett konyhasarka. Abban is vannak modorosságok, de azért büszke lennék, ha stílusában hasonlóan egységes lenne, amit mi hozunk majd létre.

Nagyon szép a Szentjobbi Krisztáéké is, igaz?

Zárásképpen egy további kedvenc:


(folyt. köv.)




Megjegyzések

  1. Tetszenek az ötletek amiket gyűjtöttél. A vágódeszkák hagyján, de én a varrógépekre rádolgozott ettől attól sikoltozok, túl sok már. Nálunk nyitott polcon vannak a poharak, tányérok, tudod, van mit takarítani vele, használat előtt eltörölni, öblíteni. Amúgy jól mutat. Maradjanak a nyitott polcon az üvegekbe töltött élelmiszerek, a dekor. Nekem ez a tapasztalatom, de mi függve vagyunk, a polcokat befúrták/belevágták a tömésfalba, ez van, ezt kell szeressük.Amúgy jól mutat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holdgyöngy, köszönöm a tapasztalat-megosztást. Hát, igen, a multifunkcionális varrógép-állványok... Majd arra kell figyelnünk még ennél a kis konyhánál, hogy ELEVE kevés cucc legyen, amit tárolni kell benne. Kb. tényleg úgy, mint egy vendégháznál.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…