Ugrás a fő tartalomra

Vidékies alapdarab 2./12: a kerámia-/porcelánmosogató

Mint igazi vidékistílus-freaket, minden érdekel a témával kapcsolatban, még az is, hogy a nagy öblös mosogatók közül melyik a Butler, és melyik az ún. Belfast-mosogató. Van-e köztük különbség egyáltalán?


A válasz innen kiderül: bár eredetileg mindkettőt az inas (= butler) kamrájába szánták, a sima Butler mosogatónak nincsen túlfolyója, míg a Belfast típusúnak van.

Lehetséges, hogy a tavasszal visszajön majd a blogírói hangom is, egyelőre nehezen találom. Olyan kicsit blogolni most, mintha minden bejegyzés egy-egy fogalmazás-házifeladat lenne az iskolában, és ez nem jó. Hiába, gyakrabban kell írni, és kész. 

Ezen a most már esős napon jöjjön a Butler-/Belfast-képözön. Imádom őket, és külön tetszik, amikor mosókonyhában vagy virágültetős/hobbi-helyiségben használják a kerámiamosogatót.


















Ti szeretitek a kerámiamosogatót? És hogyan, hová építenétek be?

(a képek forrása)



Megjegyzések

  1. Sziasztok!
    Engem nagyon érdekel ez a téma, mert éppen vásárlás előtt állok konyhafelújítás okán, és sajnos totál nem vagyok meggyőzve arról, hogy ez a szépségén kívül jó választás lenne. Mennyire időtálló, ellenálló, strapabíró, igénytelen, törékeny...stb. Félek, hogy a drágasága mellett csak szívás lenne, mert én tényleg mosogatásra használnám, és nincs kedvem rá ügyelni a kényessége miatt, szeretném, ha a funkciójának megfelelne és nem kéne folyton frászban lennem, hogy ki hogy nyúl hozzá, mit üt neki.
    Nagyon érdekelnének vélemények, tapasztalatok. :)

    Nagyon köszi:

    Betty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Betty,

      a belinkelt cikkben, ahol a Butler/Belfast különbségről értekeznek, azt is mondja a szakértő, hogy nagyon strapabíró egy ilyen mosogató, de két dolgot tilos csinálni: felmosóvödröt beletenni (az alja csúnyán megkarcolhatja), illetve nehéz serpenyőket belevagdosni. :) Persze, náluk többszáz éves múltra tekintenek vissza a mosogatók, így, gondolom, bombabiztos anyagból készülnek.

      Törlés
    2. Köszönöm a válaszokat. :) Nagyon hajlok az IKEA-s két medencésre, ha az egyik kedves hozzászóló szerint 2 gyerek mellett is állja a strapát, akkor olyan nagy zsákbamacska nem lehet. remélem. Próba szerencse! :)

      Üdv:

      Betty

      Törlés
  2. Gyönyörű az biztos, de nekem nem tűnik túl gerinckímélő megoldásnak, látszólag nagyon bele kell hajolni.Vagy csak nekem tűnik úgy?

    Üdv:Manuka

    VálaszTörlés
  3. Nekem ilyen, az Ikeás egy tálcás mosogatóm van már 1,5 éve. Két gyerek mellett elég intenzív kiképzést kap és remekül bírja. Nem kímélem, - eszembe sem jutott, hogy kellene - de egyetlen karcolás sem esett még rajta. Volt már többféle mosogatóm, de mindegyiket messze felülmúlja. Ráadásul a nagy tepsik is simán beleférnek és nem bűvészkedni az elmosásával. Egyszóval: imádom! Ha újra választanom kellene, ugyanilyet vennék, nekem nagyon bevált!

    VálaszTörlés
  4. Nekem már réges-régen egy ilyen mosogató az álmom, mert elegem van abból, hogy szinte képtelenség elmosni a mai modern mosogatókban egy tepsit vagy egy nagyobb fazekat. Pedig kihúzható csaptelepünk van, de még így is. Viszont nem nagyon láttam eddig olyat, ami egy medencés + edényszárító része is van. Ezeken a képeken is hiányolom, mert hát hova rakják így az elmosott edényeket? A válasz általában nem látszik a képeken. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...

14. blogszülinap

Ma, akárcsak 2010-ben ugyanezen a napon, két bejegyzést írok, hogy így ünnepeljem ezt a felületet és azt a sok mindent, amit attól kaptam, hogy tizennégy éve írok online naplót. :-) Utána viszont lehetséges, hogy tartok egy kis szünetet, mert van néhány időigényes dolog, amire jobban kellene koncentrálnom most, mint erre a hobbira.  Az a "probléma," hogy mivel mostanában újra szeretek blogot írni, ha van szabadidőm, automatikusan az jut eszembe, hogy befejezzem a megkezdett bejegyzés-vázlatokat, holott igazság szerint okosabb lenne most mást gyakorolni. Addig is, amíg visszatérek, néha benézek majd: írjatok kommentet akár ide, akár más posztok alá, válaszolni fogok rájuk! Akkor jöjjön néhány narancsos árnyalatú fotó és a rövid beszámoló arról, milyen az őszi szünet a háznál. H. szalagavatója után jó beteg lettem -- nem lepett meg, a sorozatos nem alvás nyilván megtette a hatását --, úgyhogy az egész hét torokfájással és náthásan telt. Egyedül azért tudtam dolgozni, mert H.  h...