Ugrás a fő tartalomra

7 + 1 újévi fogadalom

Bizsergés és fáradtság: ezzel a két szóval írható le legjobban a mostani állapotom. 


1. A Ház felújítása kapcsán okos leszek, figyelmes, realista, ugyanakkor fantáziadús és határozott; amikor pedig majd nagyon stresszes lesz, relaxációs technikákkal és azzal, hogy megpróbálom kívülről szemlélni a problémát, megőrzöm a nyugalmam. Meg fogjuk csinálni.


2. Megtalálom az álommunkát. Ez esetemben valahol a tanítás - angol és magyar nyelv - kultúra - gyerekek - szöveggondozás - lakberendezés - styling területek nagyon nem egyszerűen kijelölhető határmezsgyéjén van. Ha tudtok valamilyen érdekes álláslehetőségről, írjátok meg a countrykomfort@gmail.com címre, kérlek!

3. Sok időt, türelmet, odafigyelést szánok a gyerekekkel a kedvenc dolgainkra. 


4. Megtanulok valamit. A legnagyobb kedvem a fuvola újrakezdéséhez van; a stabil alapszint már boldoggá tenne. (Csak felnőttként tanultam valamennyit, kb. tizenöt éve.) Vagy egy kis zongora... ezek a hangszerek vannak itthon, ugye. Fényképezés. Jóga. Mindez a YouTube intenzív igénybe vételével.

5. Amikor van egy szabad órám, azt értelmes kikapcsolódással: barátokkal / filmnézéssel / mozgással / olvasással / rendrakással / tanulással (ld. 4. pont) töltöm, nem pedig fölösleges facebookozással, instagramozással, múltbeli ügyeken való rágódással vagy evéssel jövőbeli ügyekhez köthető passzív szorongással.



Margitsziget                                                                    saját erdő

6. Bármilyen és bármekkora bevétellel kapcsolatban alkalmazom a 70%-s szabályt: azaz, az összeg 30%-át azonnal félreteszem. A megtakarításokat régóta vágyott dolgokra költöm, de csak akkor, amikor itt lesz az ideje.

7. Többet fogunk utazni, figyelve az anyagiakra: most nem a drága utak ideje jött el. Belföldön is nagy kedvem van néhány hely felfedezéséhez, évszaktól függetlenül, akár vonattal is. 


+1: a szisztematikus rendrakást napi rutinná teszem. Nagyon lelkes vagyok, de most már itt az ideje, hogy kitartó is legyek. Erről @rendezo365 néven az Instagramon is beszámolok (külön blogot nem indítok, mert nem írogatni kell, hanem csinálni, hehe); kövessetek ott is!


                                              égősor                                                        karácsonyfa





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…