Ugrás a fő tartalomra

Szereposztás + fehér ház

A zebramintás ottománra egy nagy NEMet mondanék... Egyébként viszont a kívülről nem is olyan bájos New York állambeli házból szerintem fantasztikus otthont teremtett a tulajdonos, Kathryn Windley és Gary DiMauro - utóbbi "először felújítani jött, majd be is költözött."
Mai kérdésem éppen a felújításokkal és azzal kapcsolatos, hogy nálatok ki mekkora részt vállal belőlük. Nálunk egyértelműen én vagyok a lakásmániás, ami egyrészt jó, mert nagyon sok ötletemet szabadon megvalósíthatom, és leggyakrabban helyeslő hümmögést kapok, ha jól sikerül a kivitelezés, másrészt rossz, mert a lakásfelújítás (majdnem) összes nyűgét is nekem kellett és kell vállalni. Igen, többnyire a fizikaiakat is. Könyvespolc-lepakolás és -tologatás. Kanapé-áthúzás. Bútorcsiszolás. Stb.

Azt hiszem, ha valaki együtt él egy hobbi-lakberendezővel, egy idő után kénytelen párbeszédbe bocsátkozni még az olyan témákkal kapcsolatban is, amelyek tök hidegen hagyják. Így tett a férjem is, aki legutóbb belement a Színválasztós Játékba, és meg is nyerte. Ez úgy zajlott, hogy felírtuk három-három kedvenc világos, majdnem fehér Farrow and Ball-festékárnyalatunk nevét egy kis papírra, azután színskálával összehasonlítottuk őket a felújítandó nappalibútorunk színével, és tessék: a férjem egyik választottja passzolt a legjobban. (én pedig titkon nagyon örültem, mert alapvetően az volt a célom, hogy festhessek. Bármilyen színre, csak ne kelljen tovább néznem a kopottságot.) New White, I'm coming!












(forrás)



Megjegyzések

  1. Olyan szép lakásbelsők,kertek vannak itt!!!!!!Szuper válogatás!!!!Köszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mammka, igazán nincs mit, örülök, hogy tetszik. Remélem, lesz saját anyagom is még idén!

      Törlés
  2. Imádom ezt a házat, ha csak zebrástól lehetne, akkor is elfogadnám.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is megbarátkoznék vele, egye fene ;)

      Törlés
  3. Én is elfogadnám, élhető, barátságos, meleg. S főleg nem elszállt, mint egynéhány.

    VálaszTörlés
  4. Remélem én is, hogy lesz saját anyagod is, mihamarabb. Kíváncsi lettem, milyen környezetben élsz, s ez persze a stílusra vonatkozik, nem a fényűzés részére :) Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eszter, az otthonunk néhány részletét bemutatom majd a blogon, mindig olyankor, amikor éppen alakul valami. Pár kockányi ezelőtt is volt már. Fényűzés? Hahahaha... :)

      Törlés
  5. Juj, ez nagyon tetszik!! Azok a ládák a müteremben, az a mosogató/szekrény/polc kombinát, a mestergerenda a nagy szögekkel benne, és úgy az egész. Pedig már megint túl sok a fehér, de valahogy jól jött össze. Ugye ahogy jön a tavasz fogsz látogatni valahova megint? Annyira vágyom már egy ház riportra! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem a nappali is nagyon tetszik, egy ilyenért akármikor vidékre költöznék! (Meg egyébként is sokszor.) Házriport talán lesz - várom a jelentkezőket!

      Törlés
  6. Hogy lehetséges az, hogy a fehér elvileg rideg szín és ezekben a rusztikus házakban mégis oly sok melegséget sugároznak!? Én is ilyet akarok! Talán a kiegészítőkben van a titok..? VAgy maga a környezet amiben a ház fekszik..?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…