Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni . A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p
Csodás és irigyelnivaló képek és rend!!!!!Köszönöm a tippeket!!!!
VálaszTörlésKöszönöm a bókot! Megyek is pogácsát sütni és mellesleg az egyik konyhaszekrény-fiókban rendet tenni. :)
VálaszTörlésRéz edényt szeretnék- tudsz valami megfizethető lelőhelyet?!
VálaszTörlésRend - soha!
Csak próbálkozás és újrakezdés hetente...
Márta! Gondolkodom a rézedény-lelőhelyen. Hej, de ismerős ez az "ezen a héten minden más lesz, és a végére jutok a rendrakásnak." Hajrá! :-)
VálaszTörlés