Ugrás a fő tartalomra

Hurrá, hétfő! Játék a Domus Florummal

Az ősz egyre inkább bejön nekem.

A káprázatos színek kárpótolnak a sok esőért. A gyerekek vadgesztenye-mániája szívmelengető, és arra tanít, hogy az élmény nem feltétlenül kerül pénzbe. A szépséges lakásdekorációk és a jó teák hozzájárulnak a kuckózáshoz. 

Na, ezért fogunk most együtt játszani!

A Domus Florum virágüzlet szuperigényes kirakata, berendezése és a bolt előtti tér egyszerre csábít és álmodozásra késztet. A kalitkák, koszorúk, száraz- és friss virágból készült kompozíciók egyértelműen jelzik: egy nyelvet beszélünk. Éljen a shabby chic és a country eklektika!

Az üzlet tulajdonosával, Szilvivel beszélgettem őszről, lakberendezésről és arról, hogy a Domus Florum mennyivel több, mint egyszerű virágüzlet...


- A virágok mellett mit kínál XIII. kerületi, Pannónia utcai üzletetek és a törzsközönség mely termékeket szereti a legjobban?

- Különleges holland és belga kaspókat, lakberendezési kiegészítőket, magyar kézműves csokoládékat, szappanokat, kézzel készített egyedi manókat, figurákat.

- Kinek az ötlete volt a Domus Florum (= Virágok Háza/Otthona) név? 

– A férjemé. Volt egy korábbi üzletünk, a Domus Vinorum (ma is működik, csak nem általunk), innen jött az ötlet.

- Ősszel hogyan díszítsük otthonunkat? Van-e olyan tipped, ami különleges, és nem mindenhol látható? 

– Csempésszünk meleg földszíneket a lakásba. Én konkrétan évszakonként váltom a kiegészítő textíliákat, mindig az évszaknak megfelelő, évszakokra jellemző színű párnahuzatokat, plédeket, tányéralátéteteket, gyertyákat  használom, és persze ami tetszik és amiktől kellemes hangulatot tudok varázsolni az otthonomba. Egy új, Magyarországon ritkaságnak számító belga kerámiacsalád vázái, kaspói, táljai és mécsestartói üzletünkben megtalálhatóak, kellemes bronzos barna színük tökéletes választás.

- Melyik a kedvenc lakberendezési stílusod - és jellemző-e saját otthonodra? 

– Szeretem a lakható minimal stílust, de egyre inkább húz a szívem a provanszi, toszkánai vidék hangulatára emlékeztető enteriőr felé. Otthonomra nem jellemző egyik stílus sem, eklektikusnak mondanám.

- 2011-ben mi volt az esküvők fő színe/színkombinációja - és volt-e olyan virág, amit a legtöbben választottak? 

– Idén a legtöbbet használt színvilág a fehér-zöld, barna-ekrü volt, kedvelt virágok az angol rózsa, fehér hortenzia és orchideák voltak.


Jöjjön a játék!

Ha szeretnél válogatni az üzletek őszi kínálatából, itt a nagyszerű alkalom, mert:
egy szerencsés olvasó ötezer forintos vásárlási utalványt kap a Domus Florumtól!


Ha szeretnél részt venni a sorsoláson, a következőket tedd:

1. Csatlakozz a Domus Florum és a Country Komfort csapatához a Facebookon (itt és itt).

2. Legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója.

3. Válaszolj az alábbi kérdésre: Hol található pontosan a Domus Florum három üzlete? Honlapjukon megtalálod a boltok címeit.

4. A lájkolást és megosztást is megköszönjük. :-)

A helyes választ küldd el a countrykomfort@gmail.com e-mail címre! Minden játékos visszaigazoló e-mailt kap.

A játék 2011. október 2-án éjfélig tart!


(A képek a Domus Florum tulajdonai.)



Megjegyzések

  1. Tetszik! Like!
    A válasz elküldve!
    Szép estét
    Ambrus Ágnes

    VálaszTörlés
  2. Válasz elküldve! :-)

    VálaszTörlés
  3. Like - mert tényleg nagyon tetszik.:) Megosztás - hogy más is lássa ezt a szépet, és a válasz levélben ment. :) További nagyon szép hétvégét!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép a bolt! Szeretnék is nyerni Tőlük! :-)

    VálaszTörlés
  5. Szia! Megosztva, like-olva. :)

    VálaszTörlés
  6. Én meg elmentem a boltba és vettem is töllük valamit amit itt megnézhettek:)
    http://evaoldala13.blogspot.com/

    VálaszTörlés
  7. Kösz a kedves megjegyzéseket, Éva, szuperjó!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má