Folytatódik a beszélgetésünk Tündével - és ahogy ígértem, ma Birivel, a fotogén és extrovertált kecskével is találkozhattok. Ahogy Tünde levelében olvastam, Biri a napokban egy hófehér kiskecske-társat is kapott - biztosan jókat mekegnek egymásnak...
Country Komfort: - Mennyire vagy elégedett a ház jelenlegi, általad tervezett beosztásával? A hétköznapokban bevált?
 |
| kedvenc képem: biciklikerék és kétszázéves oltár megmentett darabja a kertben |
Tünde: - A ház átépítését, új beosztását teljes mértékben én terveztem milliméterpapíron. Mivel időm nagy részét a konyhában töltöm, a gyerekeim meg mindig ott vannak, ahol én, az egyik fő szempont volt, hogy a nagy, világos nappali és a tágas konyha/ebédlő egy légtérben legyen, illetve átlátható, átjárható legyen. Ez megvalósult, így a gyakran hosszadalmas konyhai munka során is jelen vagyok a gyerekek életében, látom őket, beszélni tudok velük, akár az étel elkészítése közben is minőségi együttlét jöhet létre.
Természetesen a hálószobáknak a nyugalmat és esetleg az elzárkózás lehetőségét kellett megvalósítaniuk. Mivel ezekkel a tulajdonságokkal eredetileg is rendelkeztek ezek a helyiségek, szinte egyáltalán nem nyúltunk hozzájuk.
A nagycsaládnak szüksége van egy „rumliszobára” is. Itt kapott helyet a mosógép, a szennyestároló, és minden tárolni való dolog. Ha vendég jön, akkor ebben a szobában süllyesztjük el azokat a tárgyakat, amiket nem akarunk a vendégek szeme elé tárni.
Törekedtem arra is, hogy a beosztás különböző élethelyzetekben, a család várható szerkezeti változásainak is meg tudjon felelni. Ez volt a legnehezebb feladat: a meglévő 80 m²-t úgy hasznosítani, hogy elférjünk a saját négy gyerekünkkel. Nálunk nagy korkülönbséggel 2x2 két gyerek van. Amikor a nagyok még itthon laktak, övék volt a „gyerekszoba”, s a kicsik a mi hálószobánkban kaptak helyet, a játszóterük pedig a nappaliban volt, hogy a kamaszok háborítatlanul tombolhassanak a kicsik elől „elzárt” szobában. Aztán, amikor a legidősebb gyerekem kirepült, a kicsik kapták meg a „gyerekszobát”, az egyedül maradt kamasz pedig átmenetileg megkapta a gardróbszobát. Jelenleg csak a két kicsi él velünk, így ők kényelmesen elférnek a szobájukban, én pedig visszakaptam a „rumliszobámat”. Előreláthatóan a következő változtatásra akkor lesz szükség, ha a kicsik lesznek kamaszok, mert ők különböző neműek és nagyobb a korkülönbség is közöttük, mint a két nagyfiam között.
 |
| gyerekszoba: a két falszín a plafonon, Misi saját polca, Misi falovon |
Country Komfort: - A háznak melyik részére vagy a legbüszkébb? Mit szeretnél ki-/átalakítani a jövőben?
Tünde: - A nappali/konyha a fő élettér, ezért ez nagyon fontos. De nagyon büszke vagyok a teraszra is, mert az meg a nyári élettér, kielégíti azt az igényemet, hogy a ház szervesen együtt éljen a kerttel. Nyáridőben egyszerűen tudok teríteni a szabadban is, van egy pufferövezet a kert és a lakás között, ahol a behordott kosz „megtorpan”. S számos munkát a teraszon tudok elvégezni, amit például a konyhában már sokkal kényelmetlenebb lenne: csirkevágás, földes termények tisztítása, befőzés előkészítése...stb.
Kedvelem a fürdőszobát is, amit sikerült egy igazi nyugiszobává alakítani, a felüdülés, a megtisztulás szentélyévé, mert száműztem innét a mosógépet, s a szennyestárolót. A „kavicspadlós” megoldás megvalósította a megálmodott esztétikai élményt és funkcionalitásában is a megjósolt módon működik.
 |
| jóleső növényburjánzás a teraszon és a kertben |
Imádom a konyhám kövezetét, szerintem nagyon egyedire sikeredett. Általában ez az első, amit a belépő vendégek elismerését kiváltja.
Én mindig úgy gondolkodom, hogy mi az, amit tíz év múlva is el tudnék fogadni, illetve mi az, ami már bevált. Ezért óvakodom a divatmegoldásoktól. Pl. nagyon tetszenek az élénk, telített színekre festett falak, különösen kívánatos számomra az élénk, meleg árnyalatú világoszöld, de a festékválasztáskor mégis szolidabb színek mellett döntöttem, mert a hangulatom és a divat is gyorsabban változik, mint ahogy lehetőségem van újrafestetni a házat. A színek frissítő játékát inkább a könnyebben cserélhető, olcsóbb lakberendezési eszközökkel próbálom elérni.
A legközelebbi nagyobb belső beruházás természetesen a kályhák megépíttetése, illetve a konyhaberendezés végleges kialakítása. Mivel itt sem vagyok hajlandó kompromisszumokra, az olcsón-gyorsan elvet teljesen elvetem, kénytelen vagyok kivárni, míg összegyűlik a pénzünk a minőségében és stílusában megfelelő tárgyakra.
 |
| a gyerekek szép szekrénye - az élénk színű műanyag játékok jól mutatnak a tetején |
Country Komfort: - A kertet mi mindenre használjátok? Mennyi a munka vele, és szeretitek-e?
Tünde: - Sajnos, a mi igényeinkhez képest a kert nagyon kicsi. Több funkciónak is meg kell felelnie. Egy elkerített része a gazdasági udvar, ahol állatokat tartunk, hogy minél nagyobb mértékben saját termelésű, egészséges táplálékot tudjak a család asztalára tenni. Kecskét tartunk a tejéért, ebből sajtot, túrót, joghurtot, kefírt készítek, ritkán még vajat is. Tyúkot tartunk a tojásért és húsáért. Pulykát, birkát és malacot, nyulat is szoktunk tartani szintén a húsukért.
Egy pici konyhakertnek is sikerült helyet szorítani a kertben. Arra kevés, hogy teljes mértékben ellássa a családot, de a nyár folyamán azért nagyon sok alapanyag kerül ki belőle. A kerítésre tűzbabot futtatok, ami hosszasan virágzik, kellemes látványt nyújt, mégis takar a kíváncsiskodó szemek elől. Kevéske eper, hogy a gyerekek a „vadászat” örömét átélhessék. Sóska, spenót, tökfélék, a nyári ebédhez paradicsom, paprika, és természetesen a fűszernövények csak úgy elszórva, számolatlanul védik a kertet is a károkozóktól, és mindig friss ízeket adnak az ételhez.
A legnagyobb terület viszont a gyerekeké. A füves részt két körtefa és két almafa árnyékolja be. Az erős, magas körtefák tartják a hintaágyat és a hintákat, mászókötelet, kötéllétrát. Az almafa ritkásabb koronája kellemesen árnyékolja a homokozót, illetve szépen alakított törzse kiváló mászófa. Előfordult már, hogy 19 gyerek ült az ágai között egyszerre.
 |
| felül az almafa, alul a komposztáló |
Country Komfort: - Mesélj arról, légy szíves, hogy mit jelent számodra az állattartás, és mit értél el e téren az évek során!
Tünde: - Nagyszüleim parasztok voltak. Bár nagyon szeretem az állatokat, számomra nem kedvencek. A kutyát is csak akkor tudom értékelni, ha eleget tesz „kötelezettségeinek”. Nemrég még egy bamba óriásschnauzer kutyám volt, nem jelzett, nem találtuk a közös nevezőt, nem is ragaszkodott hozzám. Kerestünk neki egy másik gazdát, akinél úgy tűnik, ő is megtalálta a számításait. Váratlan és véletlen körülmények folytán most egy kis puli került hozzánk. Még csak öt hónapja él együtt a családdal, de már tökéletesen érti a dolgát. Ismeri a napirendünket, tudja, mikor játszunk, és mikor kell engem békén hagyni. A többi állattal is tökéletes szimbiózisban él. Mindig bejön velem a gazdasági udvarba etetni.
 |
| Zsuzsi, Gubanc és az egyik kötélhinta. Gubanc tényleg jó fej, és nagyon illik ide |
Az állattartási szokásaim fokozatosan alakultak ki. Először egy kecskét akartam, de a szakirodalom hamar rádöbbentett, hogy a kecske nem szeret egyedül lenni, így rögtön két kis gödölyét szereztem be. Aztán a kecske nagyon finnyás állat, válogat, kiszórja az etetőből az éppen nem kívánatos gabonát, de ha a kukoricaszem leesik a földre, akkor azt már nem eszi meg, így a takarmány optimálisabb hasznosítása érdekében vettem tíz tyúkot. Egy év múlva már volt tejem és tojásom. A következő évben megtanultam a tejfeldolgozás néhány fogását, hogyan kell levágni a baromfit, ezért már hústermelés céljából is vásároltam előnevelt csirkéket. Majd érkezett két megunt húsvéti nyuszi, akik pillanatokon belül szembesítettek a szólásmondással: szapora, mint a nyúl....
 |
| és akkor a Biri-közelik: finnyás kecske aranyesőt eszik |
Bár az általam tenyésztett állatok nem nevezhetők „biominőségűnek”, hiszen nem organikus termesztésű szemestakarmányt kapnak, de a boltban vásárolható nagyüzemi termelésű állati termékeknél lényegesen jobb minőséget sikerül elérnem, mert nem alkalmazok tápokat, nem gyógyszerezem megelőzés céljából az állatokat és nem intenzívtartásban vannak. Igyekszem az életszükségleteiknek leginkább megfelelő körülményeket biztosítani számukra.
Country Komfort: - Nálatok vendégeskedve sokszor érzem azt, hogy az életmódotok igen szerencsésen ötvözi a vidék előnyeit (friss tej, saját lekvár, jó levegő) a környezettudatos életforma haladó változatával. Hogyan alakul(t) ez a családotokban, és mit jelent mindez a mindennapokban?
Tünde: - Ugyan nehezen kimutatható és kiszámolható, de gyanítom, hogy azzal, hogy itthon vagyok, valamint a ház körüli munkával nagyobb gazdasági hasznot hajtok, mintha távol lennék a családtól napi sok-sok órában. Ezzel a hagyományos családi szerepvállalással mindenképpen nyugodtabb családi életet tudok biztosítani. Így csak délig kell lenni az oviban, amivel Misi megússza a délutáni forgolódást, hiszen már két éves korától nem alszik délután, Zsuzsi pedig nem kényszerül a napközibe, szabadabban gazdálkodhat a délutáni pihenőjével. Az asztalunkra saját gazdálkodásunkból származó, egészséges tej, tojás, hús, zöldség kerül. Én sütöm a kenyeret, s amikor sok a tojás, tésztát is gyúrok, akár télire is. A megtermelt zöldség-gyümölcsnek megpróbálom minden szemét hasznosítani, legutolsó láncszemként a kecske eszi meg az emberi fogyasztásra kevésbé kívánatos „darabokat”. Két fagyasztóláda telik meg őszre: az egyik húsfélével, a másik zöldségfélével. A kamrában sorakoznak a szörpök, lekvárok, savanyút hordóban szoktam elrakni. Volt már alkalom, hogy almaecetet, savanyú káposztát is készítettem. Ha van gyümölcs, akkor aszalványokat is készítek. A fűszerek többségéből télire is szárítok, illetve teának valóról is gondoskodom. Igazából már nem is kell nagy fantázia vagy gyakorlat a megfelelő felhasználáshoz, hiszen néhány keresőszó beírásával gyors, praktikus tanácsokkal kisegít az internet, ha elakadok valamiben.
 |
| a csodás kamra, amelyből most csicsókát és mirabelle-lekvárt kaptam útravalóul |
Persze, a természet nem mindig kegyes, így mindig abból kell gazdálkodni, ami éppen termett. Sárgabarack csak három-négyévenként terem bőségesen, így akkor kell „betárazni” a palacsintába valót. Két éve rengeteg gyümölcs termett, aminek a feldolgozása kimerítette minden lelkesedésemet, még a kecske is undorodva nézett az újabb és újabb vödör hullott körtére... Ezzel szemben tavaly szinte csak zöld- és fejtett babból volt jó termés, ez meg a konyhatündér oldalamat tette próbára.
A mindennapokban nem mindig idilli a hangulatom. Intelligens, értelmiségi embernek tartom magam. Gyakran nyomaszt, hogy a feladataim zöme semmiféle „kognitív tevékenységet” nem igényel, és a monotónia az apátia határáig tud üldözni. Az igazi kreativitást az igényli, hogy ezt feloldjam.
Kellemetlen következményekkel jár néha az is, hogy nem mindig akkor megy az ember pihenni, amikor szüksége van rá, hanem amikor a kerti munkák engedik. Ha valami beérik, akkor azt akkor és csak akkor lehet learatni. Ha nem teszi az ember, akkor több havi munkájának gyümölcse veszhet kárba egy elmulasztott nap miatt. Nem mindig vicces hajnali háromig lekvárt főzni....
A „modern” paraszti élet csak együttműködéssel valósítható meg: gazdag baráti hálózatot működtetek hasonlóan gazdálkodó családokkal, hogy mindig legyen segítő kéz, ha szükség van rá. Az öregek szimbióta kalákázása nem ok nélkül alakult ki. A komatálakat is azért küldték, mert hol itt, hol ott volt disznóvágás, így mindig friss hús kerülhetett az asztalra (hogy a tartósítási eljárások hiányosságairól most ne beszéljünk). Én is szívesen adom oda barátaimnak a felesleges terményt, mert ha ma én babot adok, holnap borsót, szőlőt kapok vissza.
 |
| ugyan itt a felfúvódott pulykakakas lenne a lényeg, Biri mindig bekocog a képbe :) |
Tünde:
- A vendéget egy üveg lekvárral vagy egy tucat házi tojással engedem útjára.
- Hajnalban a langyosan derengő napsütésben kecskét fejek, mire a gyerekek felébrednek, habos, friss tejjel várom őket.
- Borsót fejtünk a gyerekekkel.
- Veszekszem a gyerekekkel, hogy a borozdában maradjanak, ne tapossák össze a palántákat, miközben ők gondtalanul a sóskát legelik, vagy a ribizlit szemezik.
- Azt az ételt, aminek az alapanyagainak a 80-90%-a a kertemben termett, ugyanazzal a mozdulattal teszem az asztalra, mint ahogyan a nagymamám tette elénk.
- A csillagos ég alatt a függőágyban ringatózva énekelek a gyerekekkel, míg el nem alszanak. Csak a sündisznók csörtetése zavar meg bennünket alkalmanként.
- Kiskecskék születnek, és mi a szalmán kuporogva, suttogva tárgyaljuk ki a szaporodás rejtelmeit.
- Misi boldogan kiabálva szalad, hogy két tojást talált a fészekben. Egyet még a tyúkólban elejt, a másikat sírás közben az udvaron...Country Komfort: - Végül: milyen a lakberendezési stílusod, és hogyan alakult ki, mik/kik hatottak rá? Melyek a kedvenc színeid/anyagaid/tárgyaid/díszítőelemeid? Honnan szerzed be kedvenc (rusztikus) tárgyaidat?
Tünde: - Nem hiszem, hogy van lakberendezési stílusom. Semmilyen divatirányzatért nem tudok lelkesedni. A lakásomban minden esetben az első szempont a praktikum. Nehezen tűröm az olyan tárgyakat, amikről csak a port kell időnként letörölni. Alapvetően gyűjtögető típus vagyok, szinte bármire képes vagyok rámondani, hogy „majd jó lesz valamire”, gondosan felteszem a padlásra, majd elfelejtem 10 évre. Ezt a szokásomat ma már erőteljesen kontroll alatt tartom. Célom, hogy kevés, de jó minőségű tárggyal, eszközzel vegyem körül magam. A feleslegen igyekszem túladni, megkeresni azokat az embereket, akik esetleg még örülhetnek a számomra már értéktelenné vált tárgyaknak.
Nem szeretem a szezonális díszítőelemeket sem. Ha egyet-egyet be is engedek a lakásomba, akkor azokat évekig újra felhasználom, ezért itt is kiemelt jelentősége van a minőségnek, illetve az „időtálló” stílusjegyeknek.
 |
| a hálószoba, amelybe szép osztású, hatalmas ablak engedi be a napfényt |
A hálószobánkat finom pasztellkék és -lila uralja, a kalocsai szomorú pamukos motívumokból kölcsönözve az árnyalatokat. A gyerekek szobájában hangsúlyozni akartam, hogy ezt a szobát egy cserfes lányka és egy vagány fiú lakja. Mivel nem akartam, hogy babakékben és -rózsaszínben tündököljön a szoba, fiúszínnek egy enyhe zöldeskéket választottam, lányszínnek pedig barackot, de a két szín egymást kioltva, átalakítva kéknek és rózsaszínnek hat - mellőzve a babahangulatot.
A nappali és konyha ugyanazt az elefántcsont színt kapta a falakra. Mivel ennek a két helyiségnek nagyon változatos funkcióknak kell megfelelniük, a falaknak semlegesnek kell maradniuk. Világos, de mégsem olyan kontrasztos, mint a fehér, barátságos hangulatot áraszt, de nem tolakodó.
Kedvelem a természet alakította tárgyakat. Kirándulásokról, utazásokról gyakran térünk haza érdekes ágakkal, termésekkel.
Kedvelem a régi tárgyakat, amik sugározzák magukból az évtizedek alatt nemesedett formákat és mintákat, az életstílust, aminek alárendelték azokat.
Kedvelem a kézműves tárgyakat.
Sok teret adok a gyerekeim munkáinak. Illetve, az egész ház alá van vetve a gyerekek szükségleteinek. |
| igazi gyerekbarát ház: alkotásaiktól, játékaiktól, bútoraiktól színesek a terek |
Nos, ennyi fért a két cseppet sem rövid részbe... Köszönöm Tündének, hogy ennyire készségesen és ilyen természetes nyitottsággal osztotta meg velünk életmódjuk részleteit, házuk történetét, és köszönöm mindenkinek, aki elolvasta - és esetleg másoknak is ajánlotta - ezt a beszélgetést!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése