Bocs, hogy magamtól idézek, de ezt a mondásomat már a gyerekek is kívülről fújják (mindig szemforgatással körítve): nálunk az az elv, hogy "mindent fel kell használni." Minden ennivalót, minden ruhát, ami már megvan, minden termékmintát, mindent - az a rögeszmém/meggyőződésem, hogy így kevesebb lesz - egyszer - a tárgymennyiség, a pazarlás és a himi-humi. A #márciusbanmegspórolni küldetés után következik az áprilisi kihívás.
1. Az egyik szombaton egy szuper, Indonéziáról szóló gyerekmúzeumi programra mentünk, és bár majdnem mindig tök ziláltan-kapkodva indulunk mindenhová (amit utálok), most előre készültem. Fantasztikus érzés kikészített ruhákat felvenni, tiszta zen az egész.
A képen a kikészített kisfiú-szett látható: egy majdnem teljesen kinőtt, de "felhajtva jó még" farmer és hozzá összeválogatott, meglévő ruhák. Enyhe fokú (hehe) obsessive-compulsive szindrómában jártas lelki társaimnak üzenem, hogy jól látjátok: az alsónemű is "űrös". (Kösz, É.!)
2. Van lány-változat is:
3. A gyerekszoba-dekorációból most azt a pár részletet mutatom meg, amit szeretek.
a) Képtartó polcon bekeretezett maradék csomagolópapír-darabok (cirkuszos és farmos), kitépődött lap a gyerekkori Frakk-könyvemből, egy százforintos traktoros könyv, filléres rókás kép, egy mágneses játék dobozának teteje, sokáig csak kallódó, ajándékba kapott papír kezdőbetű arany sprayfesték-maradékkal lefújva.
b) A házikó-polc még az egyik legjobb vétel, amit valaha túlvásárlásaim alatt elkövettem - bár hozzá kell tennem, a jobban kihasználandó dekopírfűrészemmel fogok készíteni pont ilyet famaradékokból a Házba, és akkor nulla forintba fog kerülni. Alatta könyvtári könyvek és jobbra Pepco-ból származó csillagos kép.
Folyt. köv.
Ti mi mindent használtok fel - kidobás helyett?
Hol vetted azt a majmot???? :) (Mióta írtál a blogomra, olvasgatom a Tiédet ;) tetszik.) Lesz még hozzászólásom, de ezt muszáj MOST megkérdeznem, ahogy megláttam! :D - mert nekünk is van ilyen, most már a kislányomnak is, meg nővéremnek is... de mi egy turiban akadtunk rájuk. Hosszú történet, (most nem érek rá leírni), a miénknek neve is van: Sztavrosz :D csak nagyon meglepődtem az "egyezésen" ;) :)
VálaszTörlésMona, őrület, hogy hiába van beállítva, nem, illetve nem mindig kapok értesítéseket a megjegyzésekről, kb. vissza kell keresnem, hogy _kommentelt-e valaki_, ha tudni akarom... Szóval, egy turiban vettem őket gy évtizede!!!! Sztavrosznak pacsi a mi két majmunktól!
Törlés