Ugrás a fő tartalomra

Jön! jön! jön! a kerti szezon

Akinek verandája van, mindene van. (Petrik Adrien)

Akinek kertje van, irigylésre méltó helyzetben van. Főképp tavasztól őszig. (CK)

Még a márciusi havazások közben vacogtunk, amikor elmentettem ezt a nulla kiadással járó kerti ötletet. Eszembe jutnak gyerekkori barátaink, G-ék, akik mindig körbevezettek a kertjükön, mielőtt elkezdhettünk volna pingpongozni (végre) és grillezni (végre), a kötelező körök alatt pedig századszor sem tudtam megjegyezni, hogy mi micsoda, mert csak annyit láttam, hogy ott egy "cakkos levelű zöld", mellette pedig egy "kevésbé cakkos levelű zöld". Ma már én is nagy fűszernövény-imádó vagyok (a kedvencek sorrendben: 1. bazsalikom 2. menta 3. citromfű), ergo a legtöbbet felismerem, de ezek a tégla-jelölők nagyon bejönnek, hasonlót fogok is festeni idén nyáron.

A limonádés kerti parti ötletét pedig szintén emlékeztetőként hagyom itt: nemcsak a napokon belül esedékes negyvenfős - ámde lakásban tartott - összejövetelre, mert ott is a mentás limonádé lesz az egyik sztár, hanem majd a későbbiekre is. "Csak" magunknak akár. És tök jó ötlet a jégtárolás tiszta, rusztikus kaspókban.

Mik a nyári kerttuning-terveitek?









Megjegyzések

  1. Ez tényleg jó ötlet, bár nekem jelenleg annyira kevés téglám van, és hát persze inkább kerti útra kell, de megjegyzem. Köszi

    Petra

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy tetszik, Petra! Az a kerti út biztos sokáig jó lesz - a miénk legalább tíz évig jól bírta a strapát, süllyedt ugyan, de működött (alapozás, egyebek nélkül). És ahogy patinásodik...

      Törlés
  2. Tudnátok ötletet adni, hol lehet beszerezni az üveghordókat? Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. masa, eddig csak fabrikált verziót láttam. esetleg valamelyik online (facebookos) kincsesbazár külföldi bolhapiacról nem tud szerezni?

      Törlés
  3. Nahát! Nagyon elszokhattak a CK-tõl a népek, hogy ilyen kevés megjegyzés van!  Én is elfelejtkeztem bejelentkezni tegnap, így ma pótolom. Ami a nyári terveket illeti, hát biztos, hogy telepátikus vagy. Az egyik újítás, ami már meg is van nálunk az egy új füszernövény ágyás lett. Míg a régiben még mindig megvan a citromfü, menta és metélõhagyma, az újban van petrezselyem, bazsalikom, zsálya, oregano, kakukkfü, levendula, majoránna, borsika és ott is van metélõhagyma. A másik újdonság az, hogy idén krumplit is ültettünk, ami eddig még nem volt. A többi zöldség az hagyma és zöldborsó. Persze a rebarbara is nõl mint a gaz, már raktunk is el 8 üveggel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. emiGrants,

      impozáns a herb-leltár!
      A kevesebb megjegyzés érthető, hisz én tűntem el. És most iránykeresés is van az újrakezdéssel.
      A rebarbarától hevesebben ver a szívem, de úgyis tudod!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má