Ugrás a fő tartalomra

Tisztaság könyve

     Nem, nem Kassák Lajos azonos című könyvéről írok most, hanem az IKEA takarítás témakörében elkövetett, a nagy elődéhez képest nano irodalmi értéket képviselő kiadványáról, a Svabba - (Tisztaság) címűről. Szinte biztos, hogy Kassákkal jobban járnánk, de sajnos most a tavaszi nagytakarítás korszakát éljük, és ez a téma egy ideje jelen van a blogon.

Egyébként teljesen komolyan mondtam a múltkor, hogy szeretek szakirodalmat olvasni a takarításról. Annyival jobb, mint csinálni....!

     Persze, most csak úgy mertem leülni írni róla, hogy a) kivasaltam minden, értsd: minden inget, amit csak találtam itthon; b) előkészítettem mindent a mai, holnapi és holnaputáni munkáimhoz; c) elmosogattam; d) belekezdtem a függönymosásba. Ma lesz még egy laza kis létrás pakolászás a fenti tárolókba (2,5 óra, szitkozódások), és egy rutinszerű gyerekjáték-rendrakás is (1 óra, szelektálással együtt).

"Valakinek a piszkos munkát is el kell végeznie" - szerepel a találó mondat a könyv első oldalán.

Igen, de én utálok takarítani, és nagyon nem vagyok FlyLady sem - bár az ötlet nagyon tetszik, és centis lépésekkel haladok is a kitűzött cél felé, de nagyon messze még az ideális állapot, az "a csinos otthon, [amely] a hét minden napján ... nagyszerű."


Nézzük, hogy a Svabba hogyan segíthet - amellett persze, hogy rábír minket a takarítással kapcsolatos összes IKEA-termék beszerzésére - abban, hogy a dolog jobban menjen. Kigyűjtöttem néhány ötletet, ami működni látszik, még ha olykor közhelyes is:

  • a rendes otthon kulcsa a tárolás és a szelektálás. Vicces így, évszakváltáskor szembesülni azzal, hogy mekkora mennyiségű ruha tárolódik viszonylag kis helyen. Most biztosan szükségem lesz egy-két ruhatároló dobozra, amiket a szekrény tetején fogunk tartani. Valami szép, vintázs-virágmintásra gondoltam, hogy némi élvezet is legyen benne;
  • ragadd meg az alkalmat, és rendrakáskor ajándékozz el ruhákat! (Az Éva magazin legfrissebb száma tkp. ezt a témát járja körül.)
  • a szellőztetés, hetente egyszer az alapos kereszthuzat csodákra képes;
  • a mikroszálas kendők jók. Tényleg jók. Miért nem voltak nekem eddig?
  • ha váratlan vendég jön, és csak egyetlen helyiséget tudsz valamelyest kitakarítani, az a fürdő/vécé legyen. Ezer százalék, hogy elmennek pisilni;
  • takarításhoz használj legtöbbször higított természetes eredetű folyékony szappant és ecetet. Hm. Az a helyzet, hogy az én öko-szemléletem jelenleg abban merül ki, hogy a meglévő tisztítószereket nagyon jól (évekig) beosztom, és amikor már mindet elhasználtam, akkor (majd) csupa jó minőségű cuccot veszek. Az ecet egyébként állandó takarító- és öblítőszer nálunk is, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek itthon agresszívebb folyadékok. Különösen annak fényében, hogy éppen tegnap robbantottam olvasztottam fel tíz deka margarint a mikróban, elmondhatom: nekem bizony szükségem van rájuk.
  • ha készen vagy egy-egy munkafázissal, jutalmazd meg magad! Ó, ez nagyon megy... Ha ma végzek, akkor például pillecukros eperturmixot fogok inni. De van még számos ötletem, és szerintem ez így fair...
Kedvenc idézetemmel fejezném be az eszmefuttatást: "A vécékefe a vécékagyló belsejének tisztántartására szolgál." (sic, 17. o.) Mentségemre szolgáljon, a könyv csak 500 forint volt. :o

(Folytatás következik, a témába vágva, de kellemesebb lesz, ígérem..)




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p