Ugrás a fő tartalomra

Dr. House: Cuddy lakása

       Dr. Lisa Cuddy karaktere jól van kitalálva. Annak ellenére, hogy megkaparintotta nők millióinak kedvencét, valamiért nem utáljuk. Én kifejezetten kedvelem. Nyilván van itt egy kis pszichológiai rafinéria, könnyű vele azonosulni, vagy szeretnénk vele azonosulni, vagy jó lenne így kinézni, miközben esendő ő is, vagy valami ilyesmi.
       Egy biztos: helyes nő. Lakóhelyét - lévén ő is igazi munkamániás - azóta látjuk gyakrabban, amióta járnak House-szal.
        Idézzük csak fel, hogy Cuddy milyen ruhákat hord: a House által is oly sokszor tematizált kivágott felsőket, szűk szoknyákat, magassarkú cipőket. Cuddy megformálója, Lisa Edelstein - mert azért őt sem kell félteni - így nyilatkozott a témáról: "{Cuddy} egy televízióműsor szereplője, én pedig színésznő vagyok, aki egy kórházigazgatót játszik, és nem akarok ronda ruhákban lenni. Dögös kórházigazgató akarok lenni."  Az öltözködéséből kiindulva könnyű megjósolni, hogy milyen Cuddy háza: csajos, jómódú, szexis, érett. És lőn.


hálószoba a szimmetria jegyében


fotók a kis Rachellel és -ről

       Profi stáb dolgozik az enteriőrökön is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Cuddy házának saját tervrajza van:


De azért a valóságban ez is csak díszlet:


      Mostanában, a hetedik évad epizódjaiban számos vacsorameghívás ad alkalmat arra, hogy körülnézzünk az étkezőben: itt is a nőies és buja színek a jellmezőek, a falaké valahol a mályva és a korall között. A vicc az, hogy ez a fal a valóságban sárga (lásd alább)...

mondjuk, a lovat kihagynám




Az olvasósarok kitűnően sikerült. Barátságos, nőies, hívogató, és jelzi, hogy értelmiségi nő lakásában járunk.

teljesen élethű: még gyerekzár is van a szekrényeken!
     A konyhából csak egy részlet tűnik fel az alábbi képen: a kötelező XXL-es hűtőszekrény. Mondjuk, legalább beépített.

vanília színű konyhafalak. az étkező SÁRGA!
     A House-Cuddy páros életét vicces epizódokkal tarkítják Rachel csínytevései. Ő Cuddy örökbefogadott lánya,


akire Cuddy évekig várt, úgyhogy nem meglepő a habos-babos gyerekszoba:


      Fehér bútorok, rózsaszín kiegészítők, és az a tipikusan amerikai fodros függönyarzenál, amitől aztán "túl sok" lesz.




       House-nak az Unplanned Parenthood című részben még vigyáznia is kellett Rachelre. Csendéletek erről az estéről gyerekkel, aggódó Wilsonnal és House-szal, szép lámpával, kínai kajával, menő dohányzóasztallal és albumokkal:



Szívmelengető jelenet - és persze, szobarészlet - a végére:



(Folyt. köv.)

(a képek forrása)



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l