Az első Country Komfort-JÁTÉK!

Kiegészítés: a játékban való részvételhez mind a négy pontot teljesíteni kell! (Ha valaki csak lájkol, de nem rajongója a CK-nak - és itt most nem a Calvin Klein nevű, hozzánk képest jelentéktelen márkára gondolok - , akkor a FB - és itt a Facebookra gondolok - szabályzata szerint nem is fogom látni, hogy ki ő, amennyiben nem ismerősöm, tehát a nevét sem tudja kisorsolni majd a random.org!)

***

Pár hónapja nem gondoltam volna, hogy a novemberi indulás után januárban azon töröm majd a fejem, hogy mivel köszönjem meg a vidéki lakberendezési stílusról írt blogom olvasóinak, hogy olvasnak, illetve hogyan próbálok majd még több olvasót a bloghoz vonzani. De eljött ez is. Tegnap délután megtaláltam az ajándékot. Azt, ami kedves, vidékies, megnyugtató, hasznos, esztétikus és könnyen postázható :). Itt:

Lehetséges, hogy vannak olvasók, akik azonnal rávágták, hogy melyik boltban jártam, amikor meglátták az utcatáblákat és azt a bizonyos sarkot. Az is lehet, hogy sokan még nem ismerik a helyet. Szabad a gazda? Veronika Lakásdekor.

Naponta elsétálok előtte. Kétszer. Ékszerdoboz, kincsesbánya, hely, amelynek lelke van. Egy boltocska, ahol nyugodtan válogathatsz. Óvodások és iskolások köszönnek be nap mint nap "csak úgy", és senki nem szól rájuk, hogy levernek valamit az iskolatáskájukkal, hanem kedvesen meghallgatják őket. Talán elég, ha elmondom, hogy tegnap, miután "öt percre, egy kicsit körülnézni meg egy gyors ajándékvásárlásra" tértünk be, fél óránál is többet diskuráltunk, válogattunk, játszottunk - és khm, elkéstem a saját órámról...

Az ajándék pedig nem más, mint:

Egy hamisítatlan tea towel, amit barbárság lenne "konyharuhá"-nak fordítani... (Pedig tényleg egy magyar-angol szótárra téve fotóztam, a történések hevében...) Klassz mintával, gyönyörű színekkel, kis teafiltertartó porcelánnal, ahogy kell.

Azt ígértem, hogy egy kis könyv is az ajándék része lesz. Bizony. Hogy miért pont ezt választottam? Mert állítom, hogy a 101 sorozatnak ez a legjobb kötete. Mert rengeteg inspirációt kaptam tőle. Mert mindenkinek, akit érdekel a lakberendezés, kell egy példány belőle. Mert passzol a konyha-tea-tematikához.

***

Mit kell tenned, ha meg akarod nyerni a két ajándékot? (Mivel ezt más, tapasztalt bloggerek nagyszerűen kidolgozták az elmúlt években, így fogjuk csinálni:)

1. Legyél követője (rendszeres olvasója) a Country Komfort blognak itt; és
2. Legyél rajongója a Country Komfort Facebook-oldalának; és
3. Oszd meg a hírt (=ezt a bejegyzést) a Facebookon; és végül, de nem utolsósorban:
4. Like-old a hírt.

A játék 2011. február 13. (vasárnap) éjfélig tart!

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

További információk

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

További információk

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem. A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött. Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má

További információk

vidéki városi

Keresés ebben a blogban