Ugrás a fő tartalomra

Otthon az év leg...hidegebb hónapjában

       Négy darab papír poháralátét. Ennyi volt az apropója a januári Otthon magazin becsomagolásának. De mire kellett volna koccintani?
***
      Az erős decemberi szám után, amelyikben előtérbe kerültek az eklektikus családi otthonok, januárban a szingliké és a gyermektelen pároké a főszerep. Tudja valaki, hogy miért? Nem is a lakástulajdonosok családi állapotával lenne baj, csak hát egészen más az aktuális lapszám hangulata. Glamouros, trendi, esetenként sznob vagy különc megoldások a jellemzőek.
       Tisztában vagyok a lakberendezési magazinok trendszetter szerepével és azzal is, hogy mostanában a Nők Lapjától az öko-jellegű Éváig "Válogatás" és "Ajánlat" címen tulajdonképpen promócióval bombáznak minket. Még ezt is hajlandó vagyok megfizetni, ha a magazinolvasás arról szól, amiről szólnia kell: otthon, a fotelban/kádban/kanapén kényelmesen ellazulva ábrándozom, sóhajtozom és élvezkedem. Nem bosszankodva és berzenkedve, esetleg ásítozva lapozok át egy-egy cikket.
       Ha már itt tartunk: az Otthonban kifejezetten lelkiismeretesen állítják össze a promóció-anyagokat. Gusztusosak még az üvegpoharak is (Jégkirálynő, sallala), a képkeret-témát pedig most tényleg alaposan kidolgozták. De amíg világ a világ, az olvasók a lakásriportok miatt olvassák a lakberendezési magazinokat, és kész. És egyre inkább az a jellemző, hogy minden hónap lutri: vagy lesz a magyar piac vezető lapjaiban (igen, Otthon! igen, Lakáskultúra!) néhány "élhető" vagy szerethető otthon, vagy nem. Érdekes módon az egyetlen, amelyikben legalább egy biztosan lesz, az az időszakosan megjelenő IKEA Family magazin.

    Próbálok kivetkőzni magamból, és találni valamit, ami tetszik. Ez a hálószoba elég jó. Annyira nem én vagyok, hogy arra nehéz szavakat találni, de határozottan nem rossz.

Na, ki találja ki, hogy ki fotózta?


       Hát persze, hogy Darabos György! Talán nem túlzás azt állítani, hogy a thaiföldi utazás alatt kitalált-berendezett lakás csillogó-villogó enteriőrjei a fotós ízlésének köszönhetően "férnek bele" a vezető riportba.

A thai lakás második hálószobája következik.


Hoppá, nem is! Ez egy teljesen más lakás, pár oldallal később, ugyanabból a lapszámból! Mivel ugyanúgy tele van lilával-arannyal, könnyű volt ezt a játékot előadni vele. Épp ez a probléma.
     A következő, Kezdd a házad táján címmel bemutatott budai kislakás kedves, de semmi különleges nincsen benne. Szépen bizonyítja, hogy a fehér IKEA-kanapé és fotel jól működik semleges terekben is, de a DVD-tartó sztárolása, szinte teljes oldalas fényképe azért ciki. A fürdőszoba totálisan semmitmondó fényképei is megtöltenek egy oldalt.
     Menjünk tovább.
     Tegye fel a kezét, aki otthonosnak találja a francia fickó piros-fekete-fehér lakását. Tegye fel a kezét, aki emlékszik a francia fickó piros-fekete-fehér lakására!
    Mi tagadás, averzióim vannak a lakberendezésben szecessziósnak nevezett, divatos mintákkal és színpárosításokkal kapcsolatban is, amelyek a Klimt elhintett csókjai című "Inspiráció"-cikkben szerepelnek:

     Az a Klimt-poszter, amelyik a koppenhágai család fürdőszobájában - "Kitekintő" rovat - látható, már sokkal inkább tetszik. És ott a konyha is emlékezetes: valahogy úgy skandináv-puritán a berendezése, ahogy mi, magyarok általában nem merjük hagyni.
    Szomorú, ha a magazinolvasás arról szól, hogy az olvasó próbál egy-két olyan enteriőrt találni, amelynek stílusával azonosulni tud. Még szomorúbb, ha szinte az összes ilyen enteriőr külföldi otthonokban van. Most sem történt ez másként.
***
Ne ácsingózz folyton a Campagne Decoration után, csapok a saját kezemre.

(A képek az Otthon magazin honlapjáról származnak.)



Megjegyzések

  1. huh, tudtam, hogy gyorsan be kell fejeznem a januari Otthon olvasasat, mielott elolvasom a postot :) sikerult is ma delelott, ugyhogy mindjart el is olvasom :)
    amugy tenyleg komoly motivacio volt, hogy elobb olvassam es velemenyezzem, mint ahogy a tied megjelenik. mert a korabbi Lakaskulturat meg csak most fogom elolvasni, ha mar "elfelejtettem" a szubjektiv velemenyedet :DDD

    VálaszTörlés
  2. na elolvastam :) olyan jokat irsz, illetve ahogy irsz :)
    nekem a thai lakas egy kicsit puccos volt, es fura volt, hogy "thai jellegu targyak" cimen a fele az ikeabol volt. jo, lehet, hogy nem a fele, de hatarozottan sok darabot felismertem onnan. en, aki laikus a lakberendezes teruleten. (Jut eszembe, te honnan ertesz ennyire az elemzeshez?:) szoval nem baj, hogy ikea, csak fura volt abban a kornyezetben, meg ahogy elo volt adva a lakas.
    ami nekem tetszett, az a budai kislakas, amit az epiteszlany tervezett maguknak. es hiaba ciki a kep, nekem nagyon tetszett a cd-tarto :) elviselnem itthon is. (joo, elhiszem, hogy tenyleg nagy volt a kep)
    amugy en otthon hasznosithato otletek es egy kis elvezetes(ben remenykedo cikkek) olvasasa miatt veszem a magazinokat. a promocios oldalak (xy fedonev alatt) neha adnak jo otleteket. mondom neha. akkor is sokszor dragan.

    VálaszTörlés
  3. látod, milyen ügyesen és gyorsan olvasol! :D
    a budai kislakásban tkp. is nekem is tetszett a DVD-tartó, de elemző szigorral próbáltam nézni - és mellette ott van még egy oldalnyi CD-tartó az ajánlatban - érthető módon, de akkor is sok értékes felületen.
    a magyar szakon kívül csak a házmániával tudom magyarázni elemzési kényszeremet...
    de érdekes, hogy te otthon hasznosítható ötletek miatt veszed a magazinokat! most is tanultam valami újat. és összességében számodra hasznos volt az Otthonnak ez a száma?

    VálaszTörlés
  4. összességében? ööö....az túlzás. egy IKEA katalógussal jobban járok, de azért olyan jólesik elolvasgatni a magazinokat. és igyekszem inspriálódni belőlük. azért akad egy pár cikk, ami alatt jól elmerengeni és hinni, hogy egyszer nekem is lesz olyanom. ilyen például az egyik lap tavaly kb nyári száma, ahol egy (ide települt?) külföldi nő házát mutatták be egy levendulával benőtt domboldalon valahol Budapest és a Balaton között talán:)mai napig emlékszem a képekre:) na, oda például nagyon vágyódnék:) szerintem neked is bejönne! :D (megvan a cikk? ha nagyon kell, előkeresem..:D)

    Igen, a cd-tartó ajánlóoldal picit sok volt, pláne, hogy a csiga, ami nagyon megtetszett, kicsit drága volt :(

    VálaszTörlés
  5. az a levendulás Catherine Dickens volt (vö. decemberi Otthon, a fehér vendégház is az övé). jó ízlésed van, Zöldpötty!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má