Tudtam, hogy ez a nap tényleg az enyém, és (majdnem) azt csinálok, amit akarok - nos, biztosan ti is dolgoztattátok már saját magatokat agyon ilyen alkalmakkor.
 |
| ez még nyári festés |
Oké, nem teljesen ez volt a helyzet, de eléggé aktívan telt az idő mindenféle ház körüli munkákkal.
Reggel gyorsan előre főztem a macskának ebédet, ami pár óra múlva egyáltalán nem ízlett neki úgy, mint a Felix alutasakos szokott (ami az eredeti neve -- alutasak nélkül). Esti update: mégis ízlik.
Zs. javaslatára kisuvickoltam a sparhelt tetejét, és ha már kibontottam a vasport, akkor másik három kályháét is.
Letöröltem a tükröt az előszobában, és akkus csavarozóval felszereltem egy kampót a mellette lévő lyukba, plusz felcsavaroztam egy fedőtartót a padláslépcső oldalára, hogy rá lehessen akasztgatni mindenfélét.
A bejárati ajtóra kopogtatónak az egykori, tönkrement családi pianínó fogantyúját fogom majd feltenni (csak eddig nem tudtam, hogy valamennyire mégis tudok bánni a kis Bosch-sal).
 |
| fontos, hogy a boltból valaki az egyik (itt az asztal felőli) oldalukon kissé lapos tököket is elhozza. ők is érdemelnek egy esélyt |
Fát hordtam, kihamuztam a kályhákat, a meleg és szeles idő miatt viszont csak egyszer gyújtottam be napközben.
Találtam egy-két őszi/halloweenes apróságot.
Felsöpörtem a nyári konyhában.
Felhívtam a villanyszerelőt az ügyben, hogy mikor jön felszerelni a maradék pár lámpát. E-maileket írtam.
Ebéd után nem tudtam elaludni, ezért először kimentem az utcai járda mellett összegereblyézni a leveleket. Laza harminc méter hosszan egy nap alatt beterítette a szél újra, pedig vasárnap szép rend volt.
Szétszórtam az M.-től kapott virágmagokat. Öntöztem.
Utána majdnem teljesen kitakarítottam az ún. "kérges ólat". Ez az a fakk, amelyik színültig volt fakéreggel, amikor megvettük a házat, és ezen a télen fog kiürülni, most csupa törmelék az alja. A sok-sok kéreg nagyon praktikus volt gyújtósnak, egyszer tervezem újra feltölteni.
Megtaláltam azokat a színes üvegeket, amiket effektíve a fekete földből ástam ki, amikor tavaly a falak szigetelése miatt a kupis fáskamrában is fel kellett szabadítani egy sávot. Kitaláltam, hogy az egyetlen hely, ahol R. talán nem fogja dominószerűen elborogatni őket, a hálós szekrény teteje. Ahogy pakoltam fel a palackokat, végig ott fontoskodott, botladozott a be nem szerelt főzőlapon, és egyszerűen az arcára volt írva, hogy ez marha érdekes, tök jó, hogy magasra tettem őket, és hogy egészen biztosan meg fogja próbálni, lehet-e velük játszani.
Nagyon hasznos, hogy sötétedéskor már nem lehet ugrálni, mert érdekes surranó és huhogó hangok jönnek az erdő felől. Még mielőtt ezek jelentkeztek volna, elsétáltam a kert aljáig, és felmértem, hogy melyik kisebb fa/sarj nő nagyon ferdén az ároknál.
Telefonáltam, bejöttünk, és volt idő kádfürdőre, blogírásra, sőt, ha minden igaz, most lesz Period Living magazin-olvasás és David Attenborough-filmnézés is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése