Ugrás a fő tartalomra

Nyári konyha, a finalista

Az elmúlt pár napban sikerült kifestetni ezt a helyiséget is. 

Nagyon régóta vártam erre, és hiába próbáltam elfogadni, hogy még várat magára, eléggé utáltam már bemenni is oda. A villanyszerelési vésések bevakolt csíkjait és a szigetelés miatt levert vakolat helyére felkent új vakolatot nézegettük több mint fél éve. Ja, és a félig letépett, szétázott farostplafont.

 deprimál(l)ó

Végre-valahára, két héttel ezelőtt sikerült beszerezni mindent ahhoz, hogy kifesse valaki. Többen segítettek ideszállítani a gipszkarton táblákat, a "kanna Jupolt" és a többit, nagyon hálás voltam érte. Kezdődhetett a munka. Ahogy azonban már megszokhattuk, nem ment teljesen simán ez sem...

Sokáig gondolkodtam, hogyan lehetne megmenteni a füstös mennyezetet vagy legalább a gerendákat, és az volt az eredeti terv, hogy a rossz állapotú deszkákat bevonjuk gipszkartonnal, a két hosszanti gerenda pedig látszani fog, mégpedig ilyen friss szürkés-mentaszínűen, hogy ne az a szalonnaszagú stílus jusson eszünkbe róluk.

Aztán kiderült, hogy a farostborítás alatt egy rendesen kilécezett rész található, ehhez azonban durván belefaragtak a gerendákba. És még csak nem is kárhoztathatom őket a barbárság miatt: sajnos, így kellett tenniük, ha nem akarták, hogy a behajló gerendák miatt ne legyen egyenes a pozdorjaborítás (amire pedig azért volt szükség, hogy a padlásról ne potyogjon le a sár, amit szigetelőrétegként használtak régen, és a deszkázat már nem zárta el rendesen).

Mindegy, addig is, amíg nem vagyunk ráérő milliomosok, az egységes és tiszta hatás, valamint a haladás érdekében kompromisszumot kötöttünk, és teljesen beborítottuk gipszkartonnal a mennyezetet. Egyébként, amint arra a félbehagyott teraszmennyezet-festés megtanított, nem akkora buli gerendákat csiszolni és festegetni, ráadásul így, hogy alacsonyabb, könnyebb lesz kifűteni a nyári konyhát.


A fontos az, hogy végre fehér a fal és a mennyezet,

és a finishez közelít a zuhanyzó is, ami egy tündéri, világos kis oázis lesz (és abban, mivel régen az volt a kamra, félig poénból, félig hagyományőrzésből meghagytam a sonka- és kolbásztartó rudat, azér' mégis. Majd megmutatom, ha szerelvényeztek.).

Azért hívtam döntősnek a címben a nyári konyhát, mert szerintem a ház három legkedveltebb helyiségének egyikévé fog előlépni, pláne úgy, hogy apartmanként szeparálható is lesz.

Nagyon örülök a haladásnak, mert valóban sokat használjuk már most is, éppen onnét jövök (mentaszörpöt főztem holnapra), előtte ülök a kis padon, és miközben gépelek, az ordenáré szúnyogokat hessegetem el a lábamról. :-)





Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. Márta, voltak fogalmaim arról, hogy milyen egy felújítás, de ennyi munkára azért nem számítottam, az az igazság. :-)

      Törlés
  2. Nagyon haladtok.A fürdő ígéretes.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holdgyöngy, ma még jobban kitakarítottam, és remélem, nemsokára használatba lehet majd venni.

      Törlés
  3. Nagyon izgalmas, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  4. Mi 12 éve élünk a házunkban, azóta folyamatosan újítgatjuk. Két éve léptünk nagyokat: hozzáépültünk, a négy gyerek nő (11,11,9,7 évesek), a ház meg valahogy összement közben :) kellettek új szobák és aztán egyik dolog hozta a másikat maga után: lett gázbevezetés, teljes fűtéskorszerűsítés: régi csövek bevésve a falba, új radiátorok, és ha már az új részben újak a nyílászárók, kicseréltük a régi házrészben is, lett igazi új konyha, mosókonyha és gyerekszobák, hálószoba és födémszigetelés, folyamatban van nálunk is most éppen a második fürdőszoba. A férjem nagyon ügyes, szinte mindent egyedül csinál, pontosabban csinálunk ketten (barátok és a családban lévő szakik segítettek). Közben bent élünk hatan a házban... nem egyszerű, de a haladás nagyon tud bennünket lelkesíteni és már lassan a végéhez érünk. Kitartást nektek is, biztosan minden nagyon melegséges-otthonos lesz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Era, egyszer írtam neked választ ide, de úgy tűnik, elszallt közzététel előtt! Nagyon kedvesen írsz arról, ami biztosan nehéz volt sokszor: pontosan tudom, milyen cementporos szobában aludni, félkész állapotban nézni egy helyiséget hónapokig stb... abban reménykedem, hogy a gyerekek is tanultak valamit a sok közös munkából. Köszönöm a lelkesítő sorokat!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...