Ha valamikor sikerült megoldanom egy lakberendezési kérdést, az mindig akkor volt, amikor rengeteg időt rászánva, vázlatot vázlatra halmozva, szétgondolkodva magam, agyonelemezve a témát eljutottam az utolsó, kiforrott tervig: valahol a blood, sweat and tears és a flow között.
 |
| bőségtál by H. (saját, frissen tört mogyoróval) |
Mindvégig tudtam, hogy nagyon kicsi a keret a kiskonyhára, és azt is, hogy nem fogom hátrébb sorolni mint nem égető problémát, végül pedig veszni hagyni. Nem akarok kabátot venni, ha novembertől márciusig bármikor tálalom az ebédet, hiszen a házhoz, amikor megvettük, csak egy, a tornácon át megközelíthető nyári konyha járt.
A nyári konyhát annyira megszoktuk és megszerettük, hogy megtartjuk.
Ha követtétek a tervezés városi és vidéki (=helyszíni) fázisait, akkor tudjátok, hogy nagyon sokáig, valójában egészen
májusig az előtérbe vizionáltam a kis konyhát.
És akkor két dolog történt.
Egyrészt, átvertek minket egy nagyobb összeggel, ami nem volt _igazán nagy_ összeg, de nekünk egészen kétségbeejtő volt a kiesés, másrészt
kiderült, hogy a ház hidegburkolattal ellátott helyiségei nincsenek olyan rossz állapotban, hogy ne lehessen rájuk burkolni.
Ergo, az előtérben, amelyiknek cementlap a burkolata, nem feltétlenül akartam feltöretni a padlót a mosogatóhoz szükséges vízszerelés miatt.
Plusz, ott volt a kényszerhelyzet, hogy csak nagyon költséghatékonyan lehet bármit tervezni.
Fogtam a ház alaprajzát, és kicsit szívattam magam átgondoltam a dolgokat.
Hol van olyan terület, ahol nem kell padlót bontani, vagy eleve fel fogják bontani, nincsen túl messze a vizesblokktól, és nem lehetetlen oda konyhát tervezni?
Fürdő: ha ez meg az helyet cserélne, és átvariálnánk, és megfeleznénk, és... az sokba kerülne, úgyhogy nem.
Gerendás: eeeh, teljesen hajópadló borítja majd, nem.
Középső: bár eredetileg konyha volt (víz nélkül), H. szobája lesz, ráadásul ahhoz, hogy eljusson oda a víz, fel kéne törni és újra kellene betonozni az előteret, azt pedig kizártuk; nem.
Vitorlás: hajópadló, és E. szobája lesz; nem.
A Vitorlás szobának hátul van egy régi, titkos része, amelyik egészen idén júniusig kizárólag a padláson keresztül volt megközelíthető, nézzük csak.
Lezárt tároló: meg kell bontani a falak vízszigetelése miatt, föld a padlója (=> könnyű vizet vezetni oda, és úgyis burkolni kell), éppen jó a mérete (kb. 8 négyzetméter), a vizesblokk mellett van, más funkciót nem találtam még neki: IGEN!
Így történt, hogy papíron megszületett a formabontó terv:
a kis konyha nem az előtérbe kerül, hanem az egyik lakószobából félig leválasztott helyiség hátsó falára.
Azután a lovak, akarom mondani, a téglák közé csaptunk.
Akármilyen siralmas volt, mégis szépnek és ígéretesnek láttam, amit feltártunk.
Azután a lovak, akarom mondani, a téglák közé csaptunk.
Akármilyen siralmas volt, mégis szépnek és ígéretesnek láttam, amit feltártunk.
itt már betonozva: a tűzhely és a stelázsi majdani helye egymással átellenben
Ez nyilván funkciómódosításokat hoz magával, mert első blikkre nem túl jó, hogy át kell menni a szobán ahhoz, hogy eljuss a konyháig, illetve aggályos, hogy bárki akar-e félig egy térben aludni egy konyhával, plusz az étkezőasztalnak is be kell férnie ide, de máris kész a terv.
És érzem, sőt, látom, hogy jó lesz.
a mosogató az ablak alatt lesz, a kerek asztal pedig abban a sarokban (sok-sok munkaóra után)
Mivel alapvetően hétvégi házról van szó, némi hibrid jelleg belefér. Például, lehet, hogy kanapéágy lesz a Vitorlás szoba fő részében, és így nappaliként is használjuk majd. Az étkezőasztal csodálatosan elfér az ablaknál, már látom magam előtt az őszi almássüti-evéseket és kártyázásokat. A falbontás olyan szép teret mutatott meg, a nem túl érdekes új ablak pedig, amelyet a hátsó falra tettünk (csak ekkorát [60x150 cm] és csak ilyen [180 cm-es] parapetmagasságra lehetett elhelyezni), még annyival klasszabbá tette, hogy versengés van, kié lesz a szoba. Sőt, az is kiderült, hogy ide el lehet hozni a meleg vizet a kazántól, ellentétben az előtérrel, ahová külön vízmelegítő kellett volna.
Ahogy a családi mondás tartja, "engem az asztal körül kergettek," ha nem volt minikonyha a szobám mellett, azaz: jó dolgunkban ne vergődjünk hülyeségeken, hanem örüljünk, hogy meg lehet oldani, és végül két konyhánk lesz.
Víz bekötve, mosogató helye kiképezve, új parasztmennyezet odateremtve, a kérdés eldöntetett. :-)
Persze, minden sokba és még többe kerül egy ilyen pici területen is, és rengeteg munka vár még ránk, de hangsúlyozom: a ház falainak vízszigetelése miatt úgyis meg kellett nyitnunk a helyiséget. A döngölt földpadlóját úgyis kell burkolnunk valamivel. A mennyezete úgyis pótlandó volt, hiszen elkorhadtak a gerendák. Így talán érthetőbb a választásom.
Az előtérbe tervezünk egy kis kávéfőző-sarkot arra az esetre, ha valaki még aludna a szobában, és zavarná a reggeli matatás.
Mit szóltok, hogy ez lett a piszkos kis titokból?
Ha követtek Instagramon, akkor láthattok izgalmas részleteket a bontásról.
Ezt jól kitaláltad, ügyes vagy. A szükség néha törvényt bont. A kávéfőző sarok pedig a legjobb ötlet, főleg korán kelők számára. S a család is alhat nyugodtan. Tapasztalat. Megkérdezném: a benyomott fémlap kilóg, mennyire? Gondolom ráfalaznak majd. Tőled eldöntöttem akkora munkát nem vállalunk be, de a nagyszoba dohosodik, valami megoldás akkor is kell. Van vályogházak csoport a neten, majd ősszel körülnézek náluk. Jól érzékelem: a ház ügye a tiéd?
VálaszTörlésHoldgyöngy, igen, azok egyébként műanyag lapok, és a vakolat síkjában fogják majd elvágni őket. Bocs, hogy eddig nem írtam részletesen a vízszigetelésről, de amiatt, hogy még rengeteg munka van vele (a nedves, régi vakolat leverése mindenhol, száradás, újravakolás, a lábazati rész burkolása kívül-belül stb.), most nem vagyok eléggé lelkes. Irtó drága is, valóban, pláne, ha ezeket a járulékos költségeket hozzáveszem. Akkor már-már horribilis. :D Azért majd összeszedem magam ősszel, egy esős napon, és beszámolok! Drukkolok, hogy találjatok megoldást a falatokra. Inkább úgy írnám, a blogban megszólaló személy perspektíváját érzékeled és a hangot, amelyik szándékosan E/1: ezt így alakítottam ki. Amúgy a munkák szervezését tekintve én vagyok a ház-felelős, valóban.
TörlésAmikor az idő csak telik és telik, miközben nem történik semmi, az ember lánya igencsak ideges lesz. Jobb híján újra átgondolja, ha szükséges, akár fenekestül felfordítja az eredeti terveket, majd hónapok múltán kiderül, hogy milyen jó is, hogy volt rá pár hónapja, mert így lett igazán jó a végleges verzió.
VálaszTörlésMondom én nagyon bölcsen, mert bár jó sok hónap csúszás után, de végre beköltöztünk.
Ezt most vigasztalásnak szántam, hogy nem is baj, ha nem történik minden gyorsan :) jó lesz az!
Zsuzsi, gratulálok a beköltözéshez! Nosztalgikusan tekintek arra az időszakra, amikor még semmilyen keretünk nem volt a felújításra, és való igaz, hogy amiatt, hogy a) használtuk, benne laktunk, és láttuk a hibáit-előnyeit, a fényviszonyokat stb.; b) ugrásra készen vártam, hogy mikor kezdődik már végre el a felújítás, sok mindent alaposabban gondoltam át, és remélem, jobb döntéseket is hoztam.
TörlésSzót fogadva mentem az Instára. :-) A talicska így, ahogy van, gyönyörű: mint egy kültéri szobor. Még egy szavazat a kukacvirágra, bárhová, mert vidám, és tényleg mindent visz! Szintén még egy szavazat a fűszernövényekre, sokféle kakukkfű, rozmaring, zsálya, a fás száruk remek nyárs. :-) A kibontott téglát látva érthető, hogy csak minimális burkolatot akartok a falra. Ha egyéb körülmények engedik, vakolat nélkül hagyva, impregnálva - mesés! A kibontott boltív egy kellemes meglepetés lehetett, micsoda hangulati elem (és még praktikus is!)
VálaszTörlésJaj, szabad egyáltalán utólag kommenteket írni? Csúfan-magyartalanul szólva el vagyok ragadtatva, így a lendület is elragadott. Hatalmas munkában vagytok, de mennyi izgalmas részlet! A nyári konyha ajtajától kezdve a növényportrén át hosszan sorolhatni! Ezért érdemes teljes felújítást végezni (még ha egy vagyonba is kerül), mert az épület mesél magáról. Elnézést, hogy regényfolyamot írok, és még nem gratuláltam a konyha helyéhez! Ha jól értem, a Vitorlás szoba tölt be nappali funkciót?
A legjobbakat kívánom!
Luca
Luca, szeretem, ha valaki figyel arra, amit írok. :-) Vettem a tippjeidet, nagyon kedves vagy és nagyon hasznosak. Igen, már nézegettem a téglaimpregnáló szereket. Valahogy úgy vagyok vele, hogy a nagyon rusztikus dolgokat nem szeretem, viszont, amikor a nemrégen kibontott térben állok, mindig nagyon tetszik a tégla struktúrája, és minden más olyan művinek tűnik. A Vitorlás lesz a nappali-étkező, kvázi a kis konyha helye jelölte ki ezt.
TörlésHű, köszönöm a kedves válaszokat, pedig (sajnos, utólag már tudom jól) túltengtem...
VálaszTörlésA csupasz téglafal nem feltétlenül rusztikus, lehet ipari hatású a nyersessége miatt, a loft lakásokban előszeretettel használják, de Nikoletti Petra is előszeretettel tervezett ilyesmit nagypolgári vagy eklektikus vagy városi nomád, stb. stílusú lakásokba, sőt a sajátjukba is a Falk Miksa utcában. Nála voltam egy tervezési workshopon pár éve (mostanában szó szerint átnyergelt a lovaglásra). Profiként ő is belefutott súlyos építőipari anomáliákba, és nem titkolja - a blogján beszámol róluk nyíltan. Tanulságos.
Kerestem magam is az optimális és mindenképpen funkcionális megoldásokat, de nem mindig találtam meg (szülők súlyos betegségei igénylik az időt, energiát, pénzt). Ennek ellenére vagy éppen ezért őszintén lelkesedem a frappáns, igényes, szellemes ötletekért. Nálad ezekből sok van. Szerencsére. :-) Ó, és már megint elragadott a lelkesedés egy vadidegen, csodás ház iránt. :-D
Luca