Ugrás a fő tartalomra

Burkol(a)t célzások II.

Az elmúlt egy hónap során rátaláltam a házhoz jelenleg szükséges padlólapok közül háromfélére, sőt, közülük kettőt meg is rendeltem! A napokban átveszem őket, és egyszerűen szuper érzés, hogy egy része a problémának megoldódott. Nem letudtam, hanem ötezer munkaórányi keresés után meglett a két kis lieblingem. Nemsokára a blogon is bemutatom a választásaimat, a mostani bejegyzésben azonban még nézzük meg azt a fázist, amikor javában tartott az inspirációgyűjtés.


Nekem a burkolatbolt olyan, mint az írószerbolt, a Spotify, a Pinterest vagy másnak a csokoládé- és cukorkabolt: a fantáziám végtelen loop-módba vált, a dopamin- és endorfintermelés az egekben, és nem tudom abbahagyni a kombinációk kielemzését, a tobzódást. Ha egyszer bejutok, nehéz magamat onnan elrángatni és visszanyerni a józan eszem.

nem ezt választottam, de azért <3

Két dolgot akartam még az előző burkolatos bejegyzés kapcsán mondani:

1. Köszönöm a sok tippet és tapasztalatot, több irányba is elindítottatok. Nagyon hasznos volt az összes észrevétel, személyes példa. Mindig írjatok!

2. A (kicsit vagy nagyon) mintás padló + fehér csempe, fehér szaniter irány szerintem kvázi örökzöld, legalábbis sokkal több karaktert ad, mint a blah-unalmas bézs/szürke/barna padló, amit egy idő után legszívesebben elrejtenénk (ezt is a younghouselove blogról tanultam, többek között), HA az a padlóminta tényleg nagy szerelem és már jó ideje az, és mindig visszatér rá az ember, és nem tudja elengedni. Ezért a cementlap-utánzatok az összes hátrányuk ellenére maradtak - legalábbis a fejemben.


+ 1: azt is felfedeztem, hogy a külföldi oldalakon a farmház-stílushoz vagy a skandináv jellegű konyhákhoz előszeretettel választják a famintás járólapot, és nagyon nem kérnek elnézést miatta. :-)

Szóval, elmentünk még egy helyre, és bár az árak itt is az égbe szöknek, remek tanulságai voltak a túrának. Mutatom a kedvenceimet. Vigyázat, azt nem állítom, hogy végül ennyire színes, tarka, vibráló lett a választásom (és az ellenkezőjét sem). Nem tagadom, hogy nagyon tetszik ez a vonal továbbra is.















Ezek vannak -- meg a kis szívdobogások, amiket keltenek.


kakukktojás // pesti bérház




Megjegyzések

  1. Érintettnek érzem magam a famintás járólappal :P még mindig imádom! pont ma írtam bejegyzést arról, hogy a ház úgy, ahogy van, jól működik. Igen, a járólap is :D
    https://tanyaahegyen.blogspot.com/2019/09/az-eddigi-tapasztalatok.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megyek olvasni, Zsuzsi! Én pedig egyre több helyen látom, és most már van "szemem" észrevenni is.

      Törlés
  2. Éppen ma láttam valahol egy mintát, gondoltam rád.Az a bérházi, klasszikus, szép. Hiába, tudtak a régiek. Szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kidolgozottak, művésziek, jó értelemben véve bonyolultak -- imádom őket.

      Törlés
  3. Az a ferde csíkos nagyon vagány!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, hogy neked is bejön! A nyári konyha burkolata eleve ilyen csíkos. Szóval, esélyes...

      Törlés
  4. Pompás időszak a tervezésé, amikor még bármi lehet a térből, a szobából! Számtalan variációt lefuttatni fejben, látványterveket, inspirációkat gyűjteni. :-) Az üzletben járva aztán szembesülni a realitással, az árakkal - ahol jártál, a nagyobb felületeken bemutatott különböző szépségek valódi segítséget jelentenek, jobban elképzelhető így a burkolat mondjuk a konyhában, mint 1-1 elem alapján. Mivel kedvesen biztattad olvasóidat, hogy írjunk csak bátran, és mivel nemrég estem át hasonló tortúrákon: a kortalan alapokra szavaztunk, amit akár 20 év múlva is szívesen nézünk, és a jó minőségű burkolatra, ami ezt az időt ki is bírja. Pl. a padlón octogono + taco hoz egy kis semleges eleganciát.
    A pesti bérházak burkolata hatalmas szerelem! A vizes helyiségekben eredetileg ilyen volt nálunk, de az előző tulaj valami brutális ragasztó felhasználásával álmediterrán selejttel burkolta le, Mekk mester módjára - a felső lapok eltöredeztek a szakszerűtlen lerakástól, az alsó gyönyörűség menthetetlen lett. Sajnos.
    A bútorokkal könnyebb játszani, lefesteni egy vagány színnel, vagy merész huzatot (egy vidám takarót) választani a székre, fotelra. No és akármennyire is próbálkozom nem felhalmozni a tárgyakat, de a kedvencek karakteresek, némelyek színesek, akadnak bohémek, a zsizsegésükhöz kell egy kis nyugodt háttér. :-)
    Kíváncsian és drukkolva lelkes olvasód:
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elnézegetem a kedvenc fotóimat, és mindegyiken a fa hajópadló tetszik még nagyon.

      Visszaemlékszem arra, hogy a házunkban mi tetszett elejitől fogva: a fa hajópadló. Irtó széles keményfa deszkákból állt a Vitorlás szobában, nem csónakosodtak azok meg sehány évtized alatt sem, csak a vizesedés miatt muszáj volt felszednünk őket.

      Luca, te blogolsz is? Instagramon megpróbálok visszakeresni, hogy rád találjak.

      Sosem gondoltam volna, de most képzeld, azt fogom tenni bútor-ügyben, hogy, ha egyszer végre ki lesz festve minden szoba, akár kényelmetlenül is, szinte rakodófelület nélkül fogjuk használni őket, ezalatt kiderül, hogy pontosan hány polc stb. kell, és kivárom, amíg megtalálom a megfelelő darabokat. Ebből a szempontból hasznos volt az a rengeteg pakolás és emelés, amit muszáj volt és lesz vállalnunk: besokalltam! :-)

      Törlés
  5. Hajópadlón gondolkodsz? Elképesztően jól hangzik!
    Se blog, se insta, se face, teljes detox - csak (kútba hullott) szenvedélyes tervezés. Azt fejben is lehet. :-D
    Luca

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...