Ugrás a fő tartalomra

Milyen volt az idei nyár?

Vegyesek az emlékeim: tudom, hogy egy ház soha nincsen készen, de a miénk még nagyon nincsen készen. Eközben irtó büszke vagyok azokra az eredményekre (vízszigetelés, lomtalanítás, aljzatbetonozás, asztalosmunkák), amelyeket júniustól szeptemberig értünk el, arra pedig még inkább, hogy kibírtuk a nyarat az építkezéssel egy fedél alatt.



Amióta házas életet élek*, gyakran elgondolkodom, hogy megéri-e. De hát, most már benne vagyok, ugyebár. 

*szójáték-overload

Nagyon eltökéltnek kell lenni hozzá, az biztos: minden reggel egy közhelyesen nagy levegőt venni, és csinálni. 

És ez, valljuk be, összeegyeztethetetlen a vakáció fogalmával, úgyhogy van egy kis bűntudatom meg hiányérzetem is. 

Mi kell a jó nyaraláshoz? Nekünk:

  • tengerpartozás
  • ráérős reggelek és esték
  • napközben kötetlen program némi kultúrával átszőve
  • finom ételek

A fentiek közül egy sem volt idén; ugyan, miből/mikor/hogyan is lett volna. Emlékszem, már júniusban úgy éreztem, hogy ha még egyszer ananászos-kókuszos párnát kell ennem a Lidlből, egészen biztosan ki fogok futni a világból :D, de bakker, tényleg ne legyen nagyobb bajunk soha. 

Kinéztem egy tök szép, eladó zöld faházikót, hogy majd abban fogjuk átvészelni a felújítást, és persze, hogy nem fért bele a keretbe. Úgyhogy, miután majd' minden nap integettünk a meg nem vásárolt házikónak az autóból, délután a közeli kisváros parkjában aludtunk ("azok a pesti hippifélék") és egyéb finomságok.


A három legjobb élményünk házon kívül:

1. Levendulafarm

- a szörp, a keresetlenség, a szorgos munka, a békés helyszín okán;

2. Berzsenyi niklai birtoka

- a gyerekek lelkesedése, a genius loci, a zseniálisan finom potyaszilva és -alma miatt;


3. a Lóci játszik zenekar koncertje 

- a kedves, hangulatosan feldíszített kis térnek és a barátoknak köszönhetően, és mert végre belefért a nyárba (én kb. a számaik felét szeretem, de ez most mindegy: nagyon tehetségesek, a show pedig profi).

Voltunk azért párszor úszni is a Balatonban, úgyhogy megint csak nem lehet helye panaszkodásnak. Fel is értékelődött, még az eddiginél is jobban. Otthon úgysem lehet fürdeni. :P


A ház körül az volt a legjobb, amikor a gyerekek édesen és okosan játszottak, illetve sok vidám percet szerzett a macskánk, R. arisztokratikussága a tégla- és cementporos dzsuvában.


Vettünk H-val egyforma ruhát, csodálatos, menő teákat kétszáz forintért, szőlőtövet, áfonyabokrot.

Nem én lennék, ha nem emelném ki azt a zenei élményt, amelyik az egész nyarat bearanyozta: ez idén a Haraszti Ádám Projekt lemeze, a Let It Flow volt. Nagyon dög és húz, ahol húznia kell, viszont finom, ahol annak van helye. Tetszik, hogy saját szerzeményeket tartalmaz, plusz ott voltam a lemezbemutatón, és mindig eszembe jut, milyen fantasztikusan jól szólt a jazzklubban. Mondjuk, nem kéne ezt is túlhallgatni, mert akkor már nem lesz olyan (palpitations feel like earthquakes), amikor az ötösről a hatosra vált - de most még többnyire olyan.






Megjegyzések

  1. Rengeteget végeztél a ház körül, úgyhogy szavad ne legyen. Egyébként a környezete is lehet élmény, csak más. Nekem már az is csoda volt, hogy házunk lett. Lesz ez majd jobb is, más, s milyen jó lesz ezekre a napokra visszagondolni. Mi rengeteget barangolunk a határban, falu körüli erdőkben, a környék erdeit, tavait fedezzük fel. Imádom, kikapcsol, s évek alatt mások is felfedezték, egyre többen vagyunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holdgyöngy, nagyon jó, amiket írtál és lelkesítő! Kicsit sajnálom, hogy csak nyár végére jöttem rá: ha például fatelepre megyünk, mert muszáj, nyugodtan összeköthetjük egy egynapos vagy félnapos kirándulással. Viszont örülök annak, hogy most már több módszerem van arra, hogy értelmesen töltsük az időt házon kívül akkor is, ha nincsen strandidő: könyvtár, múzeum, kisvasút...

      Törlés
  2. A niklai Berzsenyi-kúria meglátogatása még előttünk van, méghozzá biciklivel a tótól.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem, hogy nektek is tetszeni fog! Tudom, sok a kerékpáros, aki ott pihen meg, mindig nagyon tetszett, amikor mesélték, hogy az emlékház kertje kedvelt "megálló".

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...