Ugrás a fő tartalomra

A ház alaprajza I. - vázlatosan, kézzel

Végre megmutatom, pontosan hogyan helyezkednek el a házunk helyiségei, azaz, mikor melyikről is beszélek. Az egyik délután, amikor sem időm, sem gépem nem volt, gyorsan felskicceltem az épületet, és most jön még néhány infó. Becsszó, megcsinálom rendes tervezőprogrammal is nemsokára, az átalakításokhoz úgyis elengedhetetlen lesz.


A veranda faragott dísze szerint a ház 1927-ben épült.

Az én titkos, vagy nem is olyan titkos tervem az, hogy százéves korára újra régi fényében ragyogjon.


Az épület maga 100 m2, ami soknak tűnik, de nem jellemző belül rá semmiféle grandeur, inkább olyan kis barátságos. Ez azért is van, mert az alapterületbe nyilván beleszámolták a pincelejárót, a szerszámos-magtárat és a nyári konyhát is. Na, úgy már kijön a száz négyzetméter. 

Úgy sejtem, hogy az építtetők inkább a módosabb paraszti réteghez tartoztak. A polgári jelleget buktuk, de talán a berendezés egyes elemeivel még megteremthetjük. Egyébként is azt mondta nekem egy 100%-ig urbánus építész - ha magamtól nem tudtam volna -, hogy a népi építészet nagyon nagy érték. Úgyhogy így tekintünk reá.

A szobák neveit már mi adtuk: először elvetettem a vizes tematikát az egyik hálószobánál, merthogy milyen elcsépelt és közhelyes, de aztán győzött a belső hang, hogy ez mennyire passzol ide, így az lesz a Vitorlás szoba.

A Gerendás, a legnagyobb az egyetlen szoba, ahol látszó fagerendák vannak. Ez nappali funkciót fog betölteni.

A középsőnél felmerült a Voila! név, de várok egy találóbbra. Semmiképpen sem Biciklis Gardrób, természetesen...

Az előtér el fog bírni egy kisebb konyhát, amihez vettem potom áron beépíthető főzőlapot és sütőt. Nagyon drukkolok, hogy ez a felújítás első körébe beleférjen majd.

Érdekesség még, hogy az egykori kamra helyén kapott helyet a WC és a fürdő, egy állati keskeny folyosóval. Nagyon jó, hogy a vizesblokkot nem nekünk kellett kiépíteni, de azért rögtön nem is olyan klassz ez a hetvenes években felszabdalt része a belső térnek, mint a többi, eredeti helyiség. Gyerekrajzokkal és Edward Hopper-képeslapokkal dekoráltuk eddig.


lóg a fán
Nyári konyha + spejz: teljesen külön ajtón lehet csak megközelíteni a verandáról. Eléggé méretes, és nagyon sok lehetőség van benne, egy különálló miniapartmané is; pénzkérdés, pénzkérdés, pénzkérdés.

Várom a kérdéseiteket: még mire vagytok kíváncsiak az elrendezéssel/alaprajzzal kapcsolatban?




Megjegyzések

  1. Legalább bent van a mellékhelyiség. Az előbb mondtam éppen, milyen rossz lehetett a régieknek, akikek ki kellett járniuk. Ilyen hideg télben, brrr. Az ősszel jártam épen egy hasonló beosztású, gyönyörű, de éppen felújítás alatt álló parasztházban.Ők, ahol a ti fürdő stb. van, arrafelé bővítik, s ott lesz nappali. Viszont abban laknak. Már nagyon várom, hogy ismét arra utazzunk. A részletek, amiket mutattál módos gazdákra vall, s szép az a faragott veranda. Annyira odafigyeltek a régiek a részletekre, főleg ha megtehették. Az a veranda kincs nektek, de ezt már ti is tudjátok. Szép lesz, türelem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Értem, de akkor az ismerőseitek egy vadiúj fürdőt is kiépítenek - vajon melyik régebbi helyiségben? Biztos nagyon tanulságos, majd mesélj még, ahogy alakul!

      Törlés
    2. Tavasszal ha arra járunk ígértük a meglátogatást, majd beszélek velük. Remélem arra ők is továbblépnek. A ház külseje vonzott oda, épp ott volt a tulaj, bekéredzkedtem. Oly jó volt látni a gyönyörű régi gerendákat, a többi lecsupaszították: fal, padló. Erre mondtam, ami míves az őrzi értékét. Kíváncsi vagyok a homlokzati díszeket meghagyják-e? Az emeli a házuk szépségét.

      Törlés
  2. Jó így, hogy nem egymásból nyílnak a szobák. Tetszik az a pár apró részlet, amit a házból mutattál, kedvesek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nagyon praktikus a beosztása. Megkönnyebbülés, hogy legalább azzal nem kell sakkoznunk.

      Törlés
  3. Hű, a nagyszüleim háza nagyon hasonló alaprajzú volt! Nagyon kedves ház volt, módos parasztok voltak (az államosítás előtt övék volt a falu mozija is), jó ízléssel megáldva, tehát a ház objektíven nézve is szép volt.
    Nagyon szépek a házatok részletei és az alaprajzot elnézve, jól is működik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. vic, képzeld, még úgy is nagyjából rendben van funkcionálisan a házunk, hogy jelenleg nincs konyhája - mindig kellemesen meglepődöm ezen. Amikor majd az előtérben kiépítünk egy kompakt konyhát, a bejárati ajtó be fog zavarni, mert a vizesblokk környékén szerintem gazdaságosabb letudni a mosogatót, mint teljes cementlapfelszedéssel elvinni a vizet az ablakig stb. Tudván, hogy ezt a kiskonyhát csak ritkán fogom használni. Ahhoz, amit a nagyszüleidről írtál: a moziépület is érdekes volt? Ha esetleg fennmaradtak fotók, majd mutass egyszer néhányat, kérlek!

      Törlés
    2. Valamiért biztos voltam benne, hogy a “Középső” néven futó helyiség volt a konyha... mert a nagyszüleimnél az volt. Semmi nyoma ilyesminek?
      A moziépület annyira fájó veszteség a nagymamámnak, hogy csak kívülről láttam még.
      A házról pedig mutatok majd képet!

      Törlés
    3. Fantasztikus vagy, a középső volt a konyha, igen! A két kémény, a cementlapburkolat, illetve az ott hagyott Salgó tűzhely <3 is bizonyítja. Csak a vizet nem vezették el odáig. Tegnap többféle szakember járt nálunk felmérni a házat, és kiderült egy irtó érdekes, eltitkolt alaprajzi "hiba" a Vitorlás szoba táján. Nagyon vicces, írok róla bejegyzést!

      Törlés
  4. Szia! Arra esetleg nem gondoltatok, hogy a fürdő és a spejz összevonásával legyenn egy új fürdő úgy, hoyg az elejéből egy kicsit levégva, a mostani ajtó folytatásánál kialakítsatok egy átjárót a nyári konyha felé? Így a jó adottságú nyári konyha a lakásnak is része lenne, nem kellene két konyhafelszerelés...nekem egyből ez ugrott be az alaprajzról s ha egyébként is hozzányúlnátok a fürdőhöz, talán nem annyi plussz költség, mint egy második konyha (a nyári konyha belső részéből pedig a mérete alapján akár egy új spejz is könynen leválasztható, aminek ablaka is lenne).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Enikő, szuper, amit írtál, és a firkantott rajzomat nagyon jól átlátod! Az ötleted mindenképpen megjegyzem. Az a helyzet, hogy a nyári konyha és a fürdő között az ott állítólag egy főfal. Ezt még alaposabban meg kell értenem, de ha minden igaz, nem lehet átjárás.

      Törlés
  5. A háznál, amiről írtam átvágták a hátsó falát, mert odaépítették hozzá az új nappalit. Munkás, de vizes blokk helyiségei mind együtt lennének.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igaz, és állandó lakhelynél biztosan erre is hajlanék, Holdgyöngy!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Plátói szerelem I. (#házak)

Ha van valami, aminek feketeöves nagymestere, örökös világbajnoka vagyok, akkor ez az. Irtó jó szemem van ahhoz, hogy tizenkétezer-kilencszáznyolcvan ingatlanhirdetésből kiszúrjam azt az egy különleges házat, amelyikbe majd nagyon bele tudok szeretni. És amelynek a nem-birtoklása nagyon fog majd fájni. Lamentáló-retrospektív poszt, a végén pozitív perspektívával.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szenvedésteli periódusaim lesznek, furcsa is átélni őket nekem, aki életem összes traumája után egyféle nem voltam sosem: depressziós. Ez nem az, de hullámokban hasonló - és nagyon nem jó.
Ijesztő ennyire fixálódni valamire. 
És, basszus, az ember évekig tudja csinálni (per definitionem). 
Racionálisan tudja, hogy már nem kell neki és nem is lesz az övé, emocionálisan azonban még nem tudja lezárni.
Az összes platonikus érzelemmel kapcsolatban a leszokás rögös útján haladok; sokat segítenek a kávézáskor olvasott velős mondatok.
"Az idő értékes. Okosan pazarold."
Vegyük például azt a…

3+1 dolog, amiben megváltoztam

Pár évvel ezelőtt nagyon másmilyen volt a prioritáslistám. Sokféle, kissé szerteágazó hobbim és kényszeresbe hajló szokásom volt, amelyek örömöt is szereztek, de komoly áldozatokat is követeltek: például pénzt és helyet. Elég sok pénzt és nagyon sok helyet. Örülök annak, hogy múlt időben beszélhetek róluk. Pedig nem is volt igazi minimalista fordulat az életemben. Még. 
1. IKEA-mánia: 

Fogalmam sincs, mikor jártam ott utoljára. Évek óta nem tud lázba hozni, holott még a lakberendezés iránti érdeklődésem is az IKEA hazai megjelenésével függ össze. Besokalltam az egyre kelet-európaibb, egyre műanyagabb, egyre lehúzósabb stílustól, az ottani vásárlás és nézelődés szép lassan elvesztette számomra a kikapcsolódás-jellegét. Lettek konkurenciái is, de azokba az áruházakba sem nagyon járok. Ti szeretitek még?

2. Bútorhalmozás:

Fú, nagyon örülök, hogy ide eljutottam. Mondjuk, most, hogy írok róla, kicsit sajog még ennek a hobbimnak a helye, de jobb, hogy vége, illetve, hogy túl vagyok a túlkapás…

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…