Ugrás a fő tartalomra

Kenti ház. Trendi szóval: kell.

Az elmúlt több mint egy évben, amióta fut a blog, rájöttem, hogy a country stílus vágyaim netovábbja, de nagyon fontos, és őszintén szólva mindig is fontos volt, hogy van benne egy jó adag elérhetetlenség számomra. Nagy bajban lennék (lelkileg), ha egyszer csak minden vidékies lakberendezési tárgy elérhető közelségbe kerülne, és potom pénzekért lehetne kunyhókat meg AGA tűzhelyeket venni. Jobb így, mert megszépíti a messzeség.

Ettől függetlenül,

valamikor, 

úgyis

lesz egy

ilyen házam.



 


nőnapi virág
Ha tetszett, oszd meg akár ezt a posztot, akár magát a Country Komfort-Facebook-oldalt, mert 3000 követőnél új játék indul! Több is. :)

(forrás)



Megjegyzések

  1. Négy éve élünk új építésű házikónkban.Imádom! Mégis van legalább öt kedvenc házam, köztük fehér-rusztikus, fehér elegáns, színes rusztikus, színes angolszász, nagyon rusztikus, nagyon mediterrán, fehér fürdőszobás, nem fehér fürdőszobás, rongyszőnyeges, nem rongyszőnyeges,fehér gerendás, sötét gerendás, csak fenyőbútoros, csak parasztbútoros... Ja! Ez már több mint öt! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kinga: a lényegre tapintottál! és - bizonyos szempontból - mind a tiéd, igaz? ;)

      Törlés
  2. Nem szeretem a feheret, akarmennyire jol nez ki, mert az ilyesmit kizarolag tobb fos szemelyzettel lehet tisztan tartani es majdnem, hogy evente kell karbantartani. I.e.: csak magazinban nezegetni jo. Mondjuk ennek is van jogosultsaga, almodozasra isteni, de ugyse lesz soha semmi belole a valosagban. Mig en az ilyen lakberendezesi szepsegeket akkor tudom igazan elvezni, ha neha-neha nekem is sikerul otleteit megvalositanom. A fenti kepekbol a kandallos tetszik a legjobban. Olyan csodasan hangulatos, hogy csak. Jol latom, hogy a furdoszobaban szalag parketta van? Ha igen, az is csak szep, de nem praktikus. Bar lehet, hogy az angol laminalt padlo jobb minosegu, mint amit itthon lehet kapni, mert az itthoni nincs tul joban a vizzel. Volt rola informacio, hogy Kentben hol van ez a haz?

    VálaszTörlés
  3. Ez a ház olyan, mint régen a Chokito: kívül ronda, belül finom. A második kép: mmmmh! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p