Ugrás a fő tartalomra

Kenti ház. Trendi szóval: kell.

Az elmúlt több mint egy évben, amióta fut a blog, rájöttem, hogy a country stílus vágyaim netovábbja, de nagyon fontos, és őszintén szólva mindig is fontos volt, hogy van benne egy jó adag elérhetetlenség számomra. Nagy bajban lennék (lelkileg), ha egyszer csak minden vidékies lakberendezési tárgy elérhető közelségbe kerülne, és potom pénzekért lehetne kunyhókat meg AGA tűzhelyeket venni. Jobb így, mert megszépíti a messzeség.

Ettől függetlenül,

valamikor, 

úgyis

lesz egy

ilyen házam.



 


nőnapi virág
Ha tetszett, oszd meg akár ezt a posztot, akár magát a Country Komfort-Facebook-oldalt, mert 3000 követőnél új játék indul! Több is. :)

(forrás)



Megjegyzések

  1. Négy éve élünk új építésű házikónkban.Imádom! Mégis van legalább öt kedvenc házam, köztük fehér-rusztikus, fehér elegáns, színes rusztikus, színes angolszász, nagyon rusztikus, nagyon mediterrán, fehér fürdőszobás, nem fehér fürdőszobás, rongyszőnyeges, nem rongyszőnyeges,fehér gerendás, sötét gerendás, csak fenyőbútoros, csak parasztbútoros... Ja! Ez már több mint öt! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kinga: a lényegre tapintottál! és - bizonyos szempontból - mind a tiéd, igaz? ;)

      Törlés
  2. Nem szeretem a feheret, akarmennyire jol nez ki, mert az ilyesmit kizarolag tobb fos szemelyzettel lehet tisztan tartani es majdnem, hogy evente kell karbantartani. I.e.: csak magazinban nezegetni jo. Mondjuk ennek is van jogosultsaga, almodozasra isteni, de ugyse lesz soha semmi belole a valosagban. Mig en az ilyen lakberendezesi szepsegeket akkor tudom igazan elvezni, ha neha-neha nekem is sikerul otleteit megvalositanom. A fenti kepekbol a kandallos tetszik a legjobban. Olyan csodasan hangulatos, hogy csak. Jol latom, hogy a furdoszobaban szalag parketta van? Ha igen, az is csak szep, de nem praktikus. Bar lehet, hogy az angol laminalt padlo jobb minosegu, mint amit itthon lehet kapni, mert az itthoni nincs tul joban a vizzel. Volt rola informacio, hogy Kentben hol van ez a haz?

    VálaszTörlés
  3. Ez a ház olyan, mint régen a Chokito: kívül ronda, belül finom. A második kép: mmmmh! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l