Ugrás a fő tartalomra

Tyúkól => Sütögető (3. rész) (5./5.)

A tyúkól újjászületését leíró, utolsó részben megmutatom, honnan hová jutottunk.

Ahogyan korábban említettem, a tyúkól, ez az L-alakú főépülethez tapasztott melléképület mindig is menthetetlen volt, legalábbis azóta, hogy 2017-ben megvettük a házat. 

És mivel mindig volt égetőbb probléma, mint ez, sokáig csak tanakodva néztük, kerülgettük ezt az egyre aggasztóbb kérdést, kitiltottunk onnét mindenkit, meg kitettem a lényegre tapintó "Vigyázat! Omlásveszély" táblát. Azután, amikor 2021 nyarán a sokat látott, háromfalú, rozoga viskó tényleg fogta magát, és majdnem összedőlt, muszáj volt gyorsan kitalálni, mi legyen helyette. 

ledöntötték, a többi... történelem

Nagyon sok munka és leleményesség kellett ahhoz, hogy fel tudjuk építeni az utódját. Korábban nem gondoltam volna, hogy ennyire kedves és praktikus lesz az eredmény. Köszönjük B. S. ötleteit, terveit és munkáját!

Az első és a második részben meséltem arról, hogyan hasznosítottunk mindent, ami bontott, maradék, dirib-darab anyag volt, hogyan alakult az épület azzá, ami lett: a sokat használt kis épület-toldalékunkká, amelyik árnyat is ad, sütni is lehet benne, és tárolhatunk vagy akár ki is állíthatunk benne dolgokat, például régi, a paraszti életformára jellemző eszközöket.

az ól padlásán talált járom

Mutatok még részleteket. A cementlappal díszített fallal szemben lábazat és díszítő boltív készült:

A sütőrész oldalába a padláson talált, régi kályhacsempéket használtuk fel.

Ahogyan haladtunk előre, elkerülhetetlenné vált a többi ól elbontása, bármennyire is kedveltem őket mint népi relikviákat. 

cserépcsúszda!

Amikor J. segítségével végeztünk a bontással, és elkészült a féltetővel fedett sütögető és mellé a palánkkerítés, ilyen lett az ólak helye:
vagyis, a jövendő konyhakert

Sok szép részlete van még az új melléképületnek, amit egyébként csak elvétve szoktam véletlenül tyúkólnak hívni, mert tudom, hogy már sütögető. Külön jó, hogy hátulról is belesimul a tűzfalba (majd lefotózom) -- összegezve: nagyon örülök, hogy belevágtunk és felépítettük. :)








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...