Ugrás a fő tartalomra

Kerttervezés (4./5.)

Idén sem a kertrendezés lesz a fő hobbim, bármennyire is szeretném, annyira sok az egyéb, halaszthatatlan tennivalónk.


Vettem azért néhány zöldségmagot, például bokorbabot, karalábét, cukkinit, világos sárgarépát, cseresznyeparadicsomot és kétféle tököt, hogy el tudjam kezdeni a veteményt. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz belőlük. (Zéró gyakorlatom van az ilyesmiben.)

A díszkerttel kapcsolatban örülök, ha lesz fix helye a fügének és kitalálunk egy hosszú-hosszú szakaszra valamilyen gyorsan növő sövényt, mert a szomszéd telek új kerítést kapott, és nagyon virítanak a betonoszlopok. Egyébként is szeretnék olyan fát ültetni, amelyik nem húsz év múlva lesz szép.

száradó tökmagok és az internetes kutatások eredménye

Csodálatos volt, ahogyan a hóvirágok, tőzikék és füzikék sokáig, egészen március közepéig-végéig kitartottak a terasz körül -- őket még persze, az első tulajdonos hagyta ránk. Azt a részt nem is fogom bolygatni. Érdekes módon azok közül a növények közül, amelyeket nagyáruházakban vettem random módon élelmiszervásárlás közben, a rózsák maradtak meg a legszebben -- és rózsából sosem elég.

Nyesegettem a terasz melletti jezsáment és aranyesőket is, mert az a dzsumbuj, ami régen volt, már nem tetszik. Jobban kedvelem a kezelhető nagyságú növényeket, viszont szeretem, ha egy kertben van valami romantikusan kusza vagy meglepő -- ezért várom nagyon, hogy a fagyok után a madáritatót, a kutat és a szobrokat körbe tudjuk ültetni.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...