Héttől hétig

Az a tervem, hogy idén gyakrabban jelentkezem a blogon, ha kell, akkor rövidebb bejegyzésekkel. Egyúttal, elkerülendő a csöpögősséget, megpróbálom a minimumra tekerni azt a rajongó, elfogult hangot, amelyik könnyen bekapcsolódik, amikor az életem legszeretettebb részeiről beszélek. Majd elválik, mennyire sikerül.

Maradjunk annyiban, hogy három nap egyhuzamban a háznál felér egy wellness-hétvégével.

Pedig most még van benne fázás, kényelmetlenség bőven: a fűtés (legalábbis a gázvezetékkel való összekapcsolódás) őszre lesz készen, akkor lehet majd élesíteni, ha a szolgáltató is úgy akarja.

Addig a cserépkályhát lehet megrakni.

A fürdőszoba sem egy spa, valljuk be.

Amikor megérkezem, mindig megállapítom, hogy "jézusom, itt minden százéves," úgyhogy "nagyon hamar kapjuk össze magunkat, és kezdjük el kicserélni a dolgokat," azután a második reggelen már rendszerint olyan gondolataim támadnak, hogy

"miért is baj, ha a szoba sarkában a szétmállott padlódeszkákat tartó stáflik* alól picit kilátszik a homok?"

*imádom ezt a szót

Szóval, nem úgy wellness.

Miért volt ez a legutóbbi pár nap mégis annyira pihentető és más, mint korábban?

Mert egyedül voltam.

Na jó, velem volt egy kis társam.

                  reggeli pörr                                               tavalyról maradt, aszalt rózsa 
       (a másik kedvenc alvóhelye 
    a kályha melletti pöttyös bőrönd)

Eldönthettem, hogy mikor, mit és mennyit eszem (isteni érzés néha csöndben enni), mennyit dolgozom (nem túl sokat), és mikor fekszem le (az oxigénmennyiség hatására korán). 

Este héttől reggel hétig aludtam. Közben egyszer-kétszer felébredtem (rakni kellett a tűzre), de még az is jó volt.

"Sleep in peace when day is done

That's what I mean"

És az első reggel csak azért keltem fel, mert jött az SMS, hogy húsz perc múlva érkezik a fűtésszerelő. Megbeszéltük, hogy a kazán a hajdani spejzbe fog kerülni, mivel azonban így az a helyiség melegebb lesz, logikus, hogy kiépítünk ott egy WC-zuhanyzót. Kintről majd úgy vezetik be a gázt a házba, hogy a homlokzat lehető legkisebb részén fusson a gázcső: ott fog bejönni, ahol a villanyóraszekrény van, ezért nem lesz különösebben zavaró.

Miket csináltam még?

Együtt lélegeztem a kerttel (ah!).

Blossom on the tree you know how I feel

Vettem három gyümölcsfát: almát, szilvát és meggyet. Virágos jó kedvem lett (és állati büszke voltam), amikor sikerült elültetni őket. (És csak egyszer lettem ideges, amikor az ásó elakadt az egykor elásott építési törmelékben). 

                                       aranyvessző                              drága, kicsi szilvafácska

Heverésztem a nyugágyban.

Rájöttem, hogy ezt a gyerekkönyvet valószínűleg a közeli kisvárosi könyvtárba vittük vissza tévesen, nem pedig a fővárosiba, ahová tartozik (ez még csak feltételezés).

Kürti Andrea zseniális illusztrációja

Rendet raktam a házban. Hellyel-közzel.

Összébb rendeztem a verandára gyűjtött rőzséket. 

És még néhány hasznos és haszontalan dolgot, ezekről legközelebb írok.