Ugrás a fő tartalomra

Mit sikerült kipipálni a listáról? 2. rész

Akartuk, hogy legyen egy házunk, ahol pihenhetünk. Milyen ironikus ez: az ember mindenféle listákat gyárt, aztán vásárol valamit, amivel óhatatlanul kap egy problémahalmazt is. Ahogy a szomszéd nénink megfogalmazta, miközben együtt szedtük a diót és törtük ki a derekunkat: "Vettetek magatoknak jó sok munkát!" 


A falak téglából vannak. Mivel azonban akkoriban, amikor a házunk épült, vízszigetelést nemigen alkalmaztak, jól fel van vizesedve mindenhol. Érdekes: a pajtánál van egy szakadozott vízszintes bitumenréteg a téglasorok között, mégis vizesedik az is.


Ez a tény adja is az első nagy falatot: el kell érnünk, hogy a falak kívül-belül szárazak legyenek. Bármiféle berendezkedésnek, stylingnak csak akkor lesz értelme, amikor ez készen van. Erre a tavaszi munkára gyúrunk a legjobban - anyagilag is, pszichésen is. Nemsokára jövök a részletekkel.

Nagy és szép kert. Fú. Az egész telek házzal, melléképületekkel együtt 3000 m2. Jó érzés amolyan gazdásan végigtekinteni rajt'. 


A saját kétkezi munkánkkal mérve, persze, ez úgy néz ki, hogy amikor csak az utcán és az előkertben dolgozunk egy egész napot, akkor ott kezd derengeni valami változás, hátul, a kert 90%-ában pedig marad ugyanaz a dzsumbuj. Kaszáltatnunk kell, szoktunk is, de a többit mi akarjuk csinálni. Nem szokott gond lenni az elalvással. :-)

Annak a bölcsességnek a mintájára, miszerint "éhesen ne menj vásárolni", javaslom:

Májusban ne menj kertnézőbe!


Ha csak nem baj, hogy végleg beleszeretsz a látványba.


Nagyon szép emlék, hogy amikor először láttuk a telket, micsoda megnyugvás volt a hangulata, az, hogy ez egy "bejáratott", öreg kert, ahol nagyjából logikusan megvan mindennek a helye. A földben is, ami engem a mai napig lenyűgöz.

A nagymamám kertjére emlékeztető virágokkal, piszke- (=egres-)bokorral, minden évszakban kibújó újabb virág-meglepetésekkel.


Nagyon finom a körténk és az almánk, a diónk eladásával pedig nagyot lehetne kaszálni, de én dölyfös gazda vagyok: amit fel tudtunk szedni és törni, azt mind jól megtartottuk magunknak; télen azzal tartottuk magunkban a lelket. És még mindig van belőle bőven. Ad spórolás: a recept szerint mandulás sütikbe dió kerül. Petrik Adrien-féle pirított dió. Stb.

Három diófánk van egyébként, ezekből az előkertben lévő adja a legfinomabb termést.

Jó fej / elviselhető szomszédok. Amikor mardosó kétségeink támadtak, hogy érdemes-e ezt a házat a hibák ellenére vállalni, az egyik megnyugtató tényező az volt, hogy az egyik szembeszomszédunk egy tündér, az a telekszomszéd, amelyikre rá is látunk, egy nagyon szép, autentikus házacska csodás kerttel, a másik is, akit eltakar az épülettömbünk, normálisnak tűnik, az alsó telekhatáron lévő nyárerdőnknél pedig kívánni se tudnék jobb pajtást.

hoztak egy [kosár] kóstolót




Megjegyzések

  1. ,,Májusban ne menj kertnézőbe!" :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most lesz az egyéves évforduló, illetve előtte még van egy fázis (hóvirág, gyöngyvirág, nárcisz, tulipán), amit nem láttunk :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

14. blogszülinap

Ma, akárcsak 2010-ben ugyanezen a napon, két bejegyzést írok, hogy így ünnepeljem ezt a felületet és azt a sok mindent, amit attól kaptam, hogy tizennégy éve írok online naplót. :-) Utána viszont lehetséges, hogy tartok egy kis szünetet, mert van néhány időigényes dolog, amire jobban kellene koncentrálnom most, mint erre a hobbira.  Az a "probléma," hogy mivel mostanában újra szeretek blogot írni, ha van szabadidőm, automatikusan az jut eszembe, hogy befejezzem a megkezdett bejegyzés-vázlatokat, holott igazság szerint okosabb lenne most mást gyakorolni. Addig is, amíg visszatérek, néha benézek majd: írjatok kommentet akár ide, akár más posztok alá, válaszolni fogok rájuk! Akkor jöjjön néhány narancsos árnyalatú fotó és a rövid beszámoló arról, milyen az őszi szünet a háznál. H. szalagavatója után jó beteg lettem -- nem lepett meg, a sorozatos nem alvás nyilván megtette a hatását --, úgyhogy az egész hét torokfájással és náthásan telt. Egyedül azért tudtam dolgozni, mert H.  h...

Nyerj sütisdoboz-készletet! - Deco Majorelle-JÁTÉK

Rooibos, gyümölcs-, fekete- vagy zöldtea: mindet szeretem. Ha van időm pepecselni, szálas formában teatojásba téve, forrón iszom őket, cukor nélkül - néha minimális mézzel. Pedig nagyon édesszájú vagyok, de szerintem az egyik legjobb párosítás a finom keksz vagy sütemény és a tea tiszta íze. Be kell vallanom, amióta hidegebb van, gyakran tízóraizom így. (Csak én nem bírom ki reggelitől ebédig evés nélkül?!) A Deco Majorelle romantikus, shabby chic, provence-i és country stílusú tárgyakat kínál, és most, második közös játékunkhoz egy stílszerű ajándékot választottam a rengeteg termék közül. Sütisdobozt. Hármat. Stahl Judit első könyvei óta tudjuk: a sütisdoboz lényege, hogy mindig újabbat kell venni, és mindig újabb tepsi süteménnyel vagy keksszel kell feltölteni. A never-ending, sweet story. Tegyük ezt! A nyertes választhat az alábbi két szett közül: A) zöld vagy  B) pink mintás, és nagyon szép mindkettő (khhhm, én választottam...