Ugrás a fő tartalomra

Márciusban megspórolni #2: 5+1 tipp

Hosszú ez a hónap, és pluszköltségként van benne húsvéti ajándékozás is, de ne adjuk fel!


1. Egyféle főételt eszik a család ebédre + (hétvégén) desszertet. 

Sportot űzök abból, hogy még a hétvégi ebéd is 200-300-400 forint legyen fejenként. A többiek nagyon szoktak röhögni, amikor szertartásszerűen elosztom a családtagok számával az alapanyagok együttes árát. Tudtátok, hogy az isteni paprikás krumpli csemegeuborkával kb. 100 forint / fő? Az egyik édesség-kedvencünk ez a vegán répatorta (saját dióból <3, a liszt negyedét zabpehellyel könnyítve, plusz a múltkor beleroppantotam egy mikuláscsokit is) - ugye, töredékébe kerül, mint egy menő cukrászdában?

Egy másik példa az elmúlt időszakból: friss lasagnelap + s.k. besamelmártás + padlizsános-paradicsomos tésztaszósz (Lidl) + sajt = 1000 forintos, mennyei ebéd. 

2. Aliexpress.com.

Ami ott nincs, az nem létezik. Maximum fogalmi síkon. Vagy nem jól kerestél rá, és ott van az. :D

Csak egy példa: nálunk most űrkorszak van. A képen látható Zara ruhát egy ideig próbáltam levadászni online leértékelve, de aztán rájöttem, hogy fölösleges. Bár nekem nagyon tetszik, egyszer-kétszer venné fel a lányom, és az árából több jelmezre is futja. Ekkor fordultam a hatalmas kínai bazárhoz. 




Ezek a felvasalható rátétek darabonként 30-40 forintba kerülnek. Majd megmutatom, miket alkottunk a segítségükkel. És űrbéli ideiglenes tetoválásokat is vettem ám. :-)

3. No fodrász. 

Hosszú hajam van, és próbálom online útmutatók + videók a segítségével kordában tartani. Néha nagyon jólesik, ha profi vágja a hajam, de ráér - és sokkal nagyobb jutalomnak fogom érezni, amikor eljutok végre a fodrászatba, mintha pár hetente mennék. Ja, és vettem egy nagyon szép ollót (ld. a posztindító képet), mert ennyi jár.

4. Pénz egyben. 

Amikor egy tízezres vagy egy húszezres és néhány ezres van nálam, addig próbálom elkerülni a nagyobb pénz felváltását, amíg lehet. Mert attól a pillanattól kezdve sokkal hamarabb engedek a csábításnak.

5. Programvadászat.

Ahogy mondani szoktam, tíz évig nem jártam sehová (nem egészen, de azért nagyjából), mostanában viszont elkezdtem színházba és koncertre járni, és szuper dolgokat láttam a maesteszínház oldalnak, az Eladó színházjegy és Eladó koncertjegy csoportoknak és nem utolsósorban néhány jó fej csoporttagnak köszönhetően, akik az előző napon vagy akár az utolsó pillanatban ingyen adtak jegyet nekünk. Cserébe én is adtam már ajándékba jegyet ismeretlennek. A legutóbb őket láttuk E.-vel, úgy, hogy délben még nem tudtuk, hogy este hová megyünk (és ez különösen izgalmassá tette a dolgot):


(Ajánlom pl. a 00:23. perctől.)

+1: Menő arckrém 1000 forint alatt:

A kedvencem a Rossmann Alterra családja (nappali aloe verás és éjszakai orchideás változatot vettem), illetve a Krémpatika számos terméke.



Ti milyen trükkökkel fogjátok vissza a költekezést?



Megjegyzések

  1. 1. Kirándulás szórakozásnak. nagyon költséghatékony, egészséges, gyerekekkel ideális.
    2. Geoládázás kirándulás alatt, de lehet városon is művelni. Kis ládákat keres az ember egy a netről leszedett koordinátával. Manapság már GPS se kell hozzá, mindenki okostelefonján van GPS.
    3. A kínai cuccokat én is kultiválom, bár gyerekkel, akikre sokkal jobban hat a divat, ez talán nem egyszerű.
    4. Saját készítésű lekvár, szörp, dió befagyasztva télire, kompót és egyéb kerti termék.
    5. Az ingyenes múzeumnapi, egy napra kinyitott régi épületek és egyéb ilyesmik látogatása + ingyenes túrák, városi séták, mint rekreáció.
    Ez így kapásból, de ha még jut valami eszembe, írok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuperjók!

      Komolyan, mikor felejtettünk el kirándulni - tisztelet a kivételnek? Pótolni fogjuk most már. Az erdő hangjánál nincs jobb, iszonyúan hiányzik.

      Aliexpress-es cuccban még a papírdekoráció verhetetlen - ruhát nem igazán szoktunk rendelni.

      Uhh, igen, a szuper lekvárjaitok - és R. tippje, hogy natúr joghurtra tegyük - ezt azóta is alkalmazom, hogy nálatok jártam!

      Törlés
    2. Kirándulás témakörben nálunk nagy siker volt Katalinpuszta (Hangyavasút, játszótér, tanösvény), Kismaros-Királyrét kisvonattal, és most tervezzük Márianosztra látogatását, ott is van kisvonat (kisfiúnak óriási vonzerő:)

      Törlés
    3. Felírom ezeket a nagyon jó ötleteket, vic, kösz!

      Törlés
  2. Nagyon tetszenek a módszereid. Kaja: 1. DÖDÖLLE! :D Mindenki imádja nálunk. 2. Kenyérre zöldségpástétomok - a készek is finomak, ha nem ér rá az ember. Nagyon sokszor akciózzák, mert eredeti áron szvsz nem fogy eléggé, és annyira soká azért nem szavatos. Ha ráérsz, akkor erdélyi receptek közt van sok ilyen, még karfiolból is. 3. Krumplipüré helyett hagymás törtkrumpli v. petrezselymes főtt - olcsóbb és kevésbé hízlal. :) Takarításhoz: vízkőre: citromsav, egyéb ált. mosószóda, ha nagyon muszáj, akkor nálunk Frosch - látszólag nem olcsó, de sokkal kiadósabb a noname cuccoknál.(Az ennél is biobb prémium tisztító cuccok nálunk vidéken az extra utánjárás és költség nélkül beszerezhetetlen kategória)
    Evehid

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Evehid, váó, nagyon köszönöm a tippeket. Abszolút zöldségkence-párti vagyok, nekem minden más - bolti felvágott/sajt - inkább kínzás, főleg a vegaság felé vezető úton haladva. Itt még nem alakultak ki a rutinok, de azért egy öteletet ideírok: humusz = csicseriborsó-pástétom, tuningolva is. A Froscht is megjegyzem. Én most találtam itthon vodkát => ebből lesz Ökoanyu vodkás általános tisztítószere nemsokára (citromsavas az is)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má