Ugrás a fő tartalomra

Vidékies alapdarab 1./12: a vaskályha

Helló, Mindenki! Ez ugyanaz a blog, csak éppen végre elkezdtem kísérletezni a ruhájával - ennek első változata látható most.


Pár nappal ezelőtt írtam egy listát arról, hogy mi kellene az én vidéki házikómba (ha lenne ilyen). Úgy érzem, a hideg nem véletlenül jött! A hideg azért (is) jött, hogy írjak a lista első iteméről, ami nem más, mint a vaskályha.  


Igazság szerint, bár imádom a kandallókat is, a megálmodott, kunyhószerű házba jobban illene egy téglával körberakott vaskályha. Imádnám az összes közhelyes dolgot, amit csinálni lehet vele: dideregve begyújtani, aztán felmelegedni mellette, figyelni, hogy mikor kell a tűzre rakni, és igen: csak ülni egy csésze teával a (füles)fotelben, és bámulni a lángokat...


Oké, ma már nem minden kommersz vaskályha készül tisztán vasból, hanem acéllemezből vaselemekkel meg ilyenek. A Baumax oldalán találtam egy nagyon kedvező árú, és hát, "Comfort" elnevezése miatt is szimpatikus darabot itt. Pár oldallal később pedig egy kétszer annyiba kerülőt, "Camino" néven. Valakinek van tapasztalata ezekkel kapcsolatban?

A tiszta vonalvezetésű darabok is nagyon tetszenek.


Nem szoktam licitálni, de néhány antik darab megérne némi izgalmat. Ki vett már régi kályhát, illetve ki venne inkább ilyet?




Az angolok vaskályhájának hazai megfelelője azért inkább a cserépkályha. Mi a tapasztalatotok: a mesterek melyikhez értenek jobban (például a kéménybekötést, karbantartást illetően)?





A végére hagytam a fő kérdést: ha az embernek nincs eleve cottage típusú háza (Magyarországon hogyan is lehetne, illetve még Nagy-Britanniában is szinte csak a felső tízezernek), akkor hogyan lesz ekkora helye annak a kis kályhának, vagyis: melyik kőműves tud ilyen beugrót kiképezni, ráadásul a megfelelő kéménynyílással?!






Megjegyzések

  1. Az én tapasztalatom az az, hogy a magyar kályhások természetesen jobban értenek a cserépkályhához, de azért be tudnak kötni egy vaskályhát is. Nekem van mindkettő, bár a vaskályhát csak ritkán használjuk. Ez persze csak a Friedland antik vaskályhára vonatkozik, azt alig használjuk, míg a modern, tök egyszerű kis vaskályhát a kisházban viszont elég gyakran befűtjük és jól működik.

    Ha viszont egy olyan hatalmas nagy kémény beugróba akarnál vaskályhát köttetni, ott, szerintem a probléma nem a bekötés, hanem a kémény megépítése lenne. Ehhez nagyon kell érteni és sajnos itthon a kandalló építésnek nem nagy a hagyománya, és ha találsz is valakit (az én kályhásomat tudom ajánlani, nagyon jó fej!) az is kis átmérőjű normál kéményhez van szokva. Persze a magyar találékony: el tudom képzelni, hogy esetleg ki lehetne építeni a beugrót olyan flancos, hatalmas, a kályha fölötti kémény nélkül is és följebb, ahol nem látszik egy normál kéménybe bekötni a kályhát. Én a Tesco-ban szoktam ilyen kályhákat nézegetni, bár a legnagyobb választék rendszerint ősszel van. A Baumax mindkét fenti kályhája tetszik nekem és szerintem az áraik is jók! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt még nem gondoltam át, hogy egy ilyen, téglával burkolt beugró mennyire lenne "tájidegen". Jók az ötletek és tanácsok, mint mindig, meg is jegyzem őket! A távfűtéses városi lakásból még gyerekkorom szimpla cserépkályhái is egészen különlegesnek tűnnek (pedig akkor nem szerettem őket).

      Törlés
  2. Mi évek óta használjuk fűtésre a vaskályhát. Ez egy német gyártmány, nagyon egyszerű forma. Nem szakértőként, hanem csak egyszerű használóként, élvezőjeként tudok hozzászólni. Mivel idén télen - én is és a férjem is - itthon vagyunk. Reggel, amikor felkelünk, elrámolunk, bevásárolunk, reggelizünk, addig a gázkazánt kapcsoljuk be. Ezután szépen komótosan kipucoljuk a kályhát (éppen ki ér rá), és begyújtunk. Felhordjuk a szuterénból a napi fa szükségletet. Főzés és egyéb napi teendők alatt szépen beizzik, átmelegedik a kályha. A délután és az este pedig itt zajlik a nappaliban a finom melegben. A lakás egyéb helyiségeiben nincs különösebben meleg, de nem is kell. Sőt a tetőtérben, ahol alszunk kb 16-17 fok van és ez az alváshoz nagyon megfelelő. A kényelmes, édesanyámtól kapott fotelben van az én helyem (néha a cicával osztozom rajt). Egy-egy csésze finom tea esetleg forralt bor :) - így telnek nyugdíjas napjaim. A két kutya és a macska elnyújtózva a padlón és a kosárban. A lányom ha megjön a lovazásból, a kályha elé áll, míg átmelegedik. Mindezt nem tanyán és nem is falusi környezetben, hanem egy kisvárosi családi házban élem meg. Nagyon tetszik ez a beugrós megoldás, de maximum a téglaburkolatot tudjuk megvalósítani. Igaz, hogy többet kell takarítani, mintha simán csak gázfűtés lenne, de megéri a többletmunkát, mert össze se hasonlítható a kétféle meleg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, ezt most el is képzeltem innen, a radiátor mellől, és nagyon tetszik!

      Törlés
  3. A miénk ilyen lett (itt még félkészen): http://boldogotthon.blogspot.hu/2012/10/kepek.html Nagyon szeretjük:-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...