Ugrás a fő tartalomra

Te mit hoznál ki belőle? - svéd vidéki ház

Szerző:
A tegnapi, facebookos blogajánlóban bemutatott svéd fotós-stylist oldalán az egyik kedvenc bejegyzésem az, amelyikben elképzeli, hogy venne egy nagyobb vidéki házat.

Például ezt.


Bár senki nem ajánlotta fel nekem a házat, a képek láttán azonnal elkezdem törni a fejem: mit hagynék változatlanul, és mi az, amitől megválnék vagy átalakítanám benne? Egy éve még el sem tudtam volna képzelni, de ma az első gondolatom: én bizony szinte minden bútort megtartanék. Egy kis csiszatolás, egy kis alapozás, egy új szín: már látom is magam előtt, hogyan lenne avíttasból modern, szürkés-fehér country.

A textilek-tapéták mintakavalkádjával nem nagyon tudok mit kezdeni, ebben biztosan a letisztultabb irányba tartanék. Újrakárpitozás is kellene, mert ebben az állapotában egyik fotel sem tetszik.

A konyha - trabantkékje ellenére :-) - szerintem iszonyatosan jó, de oda is kellene valami frissítő, üde kiegészítő.

A legnagyobb, ablakos melléképületben dolgozó-zenehallgató-vendégszobát rendeznék be.






És te - mihez kezdenél vele, ha a tiéd lenne?

(forrás)



Címkék:

Megjegyzések

  1. otthonzalában2012. augusztus 24. 9:16

    Jó ez a játék, Judit! :) Én a fenti szobákban a hajópadlót tartanám meg, és mindenhova tennék, ahol nem az van most. A régieket lehet lefesteném kopottas fehérre, de az újakat nem lenne szívem. Maradna a konyha, mert tényleg nagyon jól néz ki. De ide is hajópadló kerülne és mindenképpen új függönyök.
    A tapétáktól elbúcsúznék, csak az emeleti bőröndös szoba virágosát tartanám meg (talán).
    A svédpiros festés a házon nekem nagyon bejön. Az összes melléképületet befognám, nekünk a világ helye sem elég, annyi cuccunk van mindig. :) Köszi a reggeli elgondolkodtatós játékot! Várom a folytatást, mert ez nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Country Komfort2012. augusztus 24. 9:46

      Köszönöm az alapos választ - egy rokon lélektől. :-) Furcsa, mert azt hiszem, ez a mintakavalkád-stílus ott nem számít kirívónak - kb. olyan, mint nálunk a víkend-faházak berendezése, ha nem változtattak rajta a hatvanas évek óta. Úgyhogy elkél a frissítés, habár vannak (pl. az emlegetett svéd blogger), akik egy az egyben megtartanák a bútorokat és a textileket, a la vintage feeling. Egyébként még az előszoba tetszik nagyon!

      Törlés
  2. aromillo - Máthé Fanni2012. augusztus 24. 9:45

    nem is trabantkék:)
    amúgy bár annál sokkal nagyobb, de az ugrott be 1 in 1, amit pár éve egy ikea family újságban láttam. ott cirkuszi lakókocsiban volt eszméletlen jól kihasználva a hely (nyaralóként), azt simán betáplálnám ide.
    vagy egy hófehéret. full. padlótól plafonig. de azt nem merném, úgyhogy szerencse, hogy ez csak álmodozás.
    várom ám a te beszámolódat (is) az új ikea katalógusról! puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Country Komfort2012. augusztus 24. 9:47

      igaz, de a trabantkékre és a szappantartókékre hajaz ;-) ikea coming soon

      Törlés
  3. éva 2012. augusztus 26. 6:46

    A kertet hagynám vadon nöni max a ház elött kicsit megnyirnám. Fehérre festeném és új tetöket tennék rá. Az ablakokat ajtókat is meghagynám de a házat leüriteném és nagyobb tereket csinálnék az alsórészben a konyhát és a nappalit összenyitnám. Egy nagy üveges verandát tennék a ház elejébe amit megnyitnék a nappali felé. Mivel erdöszélén van a növényzetet nem bántanám hanem még ültetnék fát,hogy hüvössen tartsa a házat.Itt ott évelö virágos növényeket ültetnék.Ez lenne az első amiket megcsinálnék.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. country komfort2012. augusztus 26. 16:27

      Éva, ez szuper! A veranda is, az összenyitás is nagyon tetszik! És a növényekre is gondot fordítanál, méghozzá milyen okosan. Gyorsan növő, árnyékot adó fát éppen most keresek én is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk