Ugrás a fő tartalomra

Te mit hoznál ki belőle? - svéd vidéki ház

A tegnapi, facebookos blogajánlóban bemutatott svéd fotós-stylist oldalán az egyik kedvenc bejegyzésem az, amelyikben elképzeli, hogy venne egy nagyobb vidéki házat.

Például ezt.


Bár senki nem ajánlotta fel nekem a házat, a képek láttán azonnal elkezdem törni a fejem: mit hagynék változatlanul, és mi az, amitől megválnék vagy átalakítanám benne? Egy éve még el sem tudtam volna képzelni, de ma az első gondolatom: én bizony szinte minden bútort megtartanék. Egy kis csiszatolás, egy kis alapozás, egy új szín: már látom is magam előtt, hogyan lenne avíttasból modern, szürkés-fehér country.

A textilek-tapéták mintakavalkádjával nem nagyon tudok mit kezdeni, ebben biztosan a letisztultabb irányba tartanék. Újrakárpitozás is kellene, mert ebben az állapotában egyik fotel sem tetszik.

A konyha - trabantkékje ellenére :-) - szerintem iszonyatosan jó, de oda is kellene valami frissítő, üde kiegészítő.

A legnagyobb, ablakos melléképületben dolgozó-zenehallgató-vendégszobát rendeznék be.






És te - mihez kezdenél vele, ha a tiéd lenne?

(forrás)



Megjegyzések

  1. Jó ez a játék, Judit! :) Én a fenti szobákban a hajópadlót tartanám meg, és mindenhova tennék, ahol nem az van most. A régieket lehet lefesteném kopottas fehérre, de az újakat nem lenne szívem. Maradna a konyha, mert tényleg nagyon jól néz ki. De ide is hajópadló kerülne és mindenképpen új függönyök.
    A tapétáktól elbúcsúznék, csak az emeleti bőröndös szoba virágosát tartanám meg (talán).
    A svédpiros festés a házon nekem nagyon bejön. Az összes melléképületet befognám, nekünk a világ helye sem elég, annyi cuccunk van mindig. :) Köszi a reggeli elgondolkodtatós játékot! Várom a folytatást, mert ez nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az alapos választ - egy rokon lélektől. :-) Furcsa, mert azt hiszem, ez a mintakavalkád-stílus ott nem számít kirívónak - kb. olyan, mint nálunk a víkend-faházak berendezése, ha nem változtattak rajta a hatvanas évek óta. Úgyhogy elkél a frissítés, habár vannak (pl. az emlegetett svéd blogger), akik egy az egyben megtartanák a bútorokat és a textileket, a la vintage feeling. Egyébként még az előszoba tetszik nagyon!

      Törlés
  2. nem is trabantkék:)
    amúgy bár annál sokkal nagyobb, de az ugrott be 1 in 1, amit pár éve egy ikea family újságban láttam. ott cirkuszi lakókocsiban volt eszméletlen jól kihasználva a hely (nyaralóként), azt simán betáplálnám ide.
    vagy egy hófehéret. full. padlótól plafonig. de azt nem merném, úgyhogy szerencse, hogy ez csak álmodozás.
    várom ám a te beszámolódat (is) az új ikea katalógusról! puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igaz, de a trabantkékre és a szappantartókékre hajaz ;-) ikea coming soon

      Törlés
  3. A kertet hagynám vadon nöni max a ház elött kicsit megnyirnám. Fehérre festeném és új tetöket tennék rá. Az ablakokat ajtókat is meghagynám de a házat leüriteném és nagyobb tereket csinálnék az alsórészben a konyhát és a nappalit összenyitnám. Egy nagy üveges verandát tennék a ház elejébe amit megnyitnék a nappali felé. Mivel erdöszélén van a növényzetet nem bántanám hanem még ültetnék fát,hogy hüvössen tartsa a házat.Itt ott évelö virágos növényeket ültetnék.Ez lenne az első amiket megcsinálnék.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, ez szuper! A veranda is, az összenyitás is nagyon tetszik! És a növényekre is gondot fordítanál, méghozzá milyen okosan. Gyorsan növő, árnyékot adó fát éppen most keresek én is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p