Ugrás a fő tartalomra

Te mit hoznál ki belőle? - svéd vidéki ház

A tegnapi, facebookos blogajánlóban bemutatott svéd fotós-stylist oldalán az egyik kedvenc bejegyzésem az, amelyikben elképzeli, hogy venne egy nagyobb vidéki házat.

Például ezt.


Bár senki nem ajánlotta fel nekem a házat, a képek láttán azonnal elkezdem törni a fejem: mit hagynék változatlanul, és mi az, amitől megválnék vagy átalakítanám benne? Egy éve még el sem tudtam volna képzelni, de ma az első gondolatom: én bizony szinte minden bútort megtartanék. Egy kis csiszatolás, egy kis alapozás, egy új szín: már látom is magam előtt, hogyan lenne avíttasból modern, szürkés-fehér country.

A textilek-tapéták mintakavalkádjával nem nagyon tudok mit kezdeni, ebben biztosan a letisztultabb irányba tartanék. Újrakárpitozás is kellene, mert ebben az állapotában egyik fotel sem tetszik.

A konyha - trabantkékje ellenére :-) - szerintem iszonyatosan jó, de oda is kellene valami frissítő, üde kiegészítő.

A legnagyobb, ablakos melléképületben dolgozó-zenehallgató-vendégszobát rendeznék be.






És te - mihez kezdenél vele, ha a tiéd lenne?

(forrás)



Megjegyzések

  1. Jó ez a játék, Judit! :) Én a fenti szobákban a hajópadlót tartanám meg, és mindenhova tennék, ahol nem az van most. A régieket lehet lefesteném kopottas fehérre, de az újakat nem lenne szívem. Maradna a konyha, mert tényleg nagyon jól néz ki. De ide is hajópadló kerülne és mindenképpen új függönyök.
    A tapétáktól elbúcsúznék, csak az emeleti bőröndös szoba virágosát tartanám meg (talán).
    A svédpiros festés a házon nekem nagyon bejön. Az összes melléképületet befognám, nekünk a világ helye sem elég, annyi cuccunk van mindig. :) Köszi a reggeli elgondolkodtatós játékot! Várom a folytatást, mert ez nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az alapos választ - egy rokon lélektől. :-) Furcsa, mert azt hiszem, ez a mintakavalkád-stílus ott nem számít kirívónak - kb. olyan, mint nálunk a víkend-faházak berendezése, ha nem változtattak rajta a hatvanas évek óta. Úgyhogy elkél a frissítés, habár vannak (pl. az emlegetett svéd blogger), akik egy az egyben megtartanák a bútorokat és a textileket, a la vintage feeling. Egyébként még az előszoba tetszik nagyon!

      Törlés
  2. nem is trabantkék:)
    amúgy bár annál sokkal nagyobb, de az ugrott be 1 in 1, amit pár éve egy ikea family újságban láttam. ott cirkuszi lakókocsiban volt eszméletlen jól kihasználva a hely (nyaralóként), azt simán betáplálnám ide.
    vagy egy hófehéret. full. padlótól plafonig. de azt nem merném, úgyhogy szerencse, hogy ez csak álmodozás.
    várom ám a te beszámolódat (is) az új ikea katalógusról! puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igaz, de a trabantkékre és a szappantartókékre hajaz ;-) ikea coming soon

      Törlés
  3. A kertet hagynám vadon nöni max a ház elött kicsit megnyirnám. Fehérre festeném és új tetöket tennék rá. Az ablakokat ajtókat is meghagynám de a házat leüriteném és nagyobb tereket csinálnék az alsórészben a konyhát és a nappalit összenyitnám. Egy nagy üveges verandát tennék a ház elejébe amit megnyitnék a nappali felé. Mivel erdöszélén van a növényzetet nem bántanám hanem még ültetnék fát,hogy hüvössen tartsa a házat.Itt ott évelö virágos növényeket ültetnék.Ez lenne az első amiket megcsinálnék.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, ez szuper! A veranda is, az összenyitás is nagyon tetszik! És a növényekre is gondot fordítanál, méghozzá milyen okosan. Gyorsan növő, árnyékot adó fát éppen most keresek én is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…