Ugrás a fő tartalomra

Dream come true: Farrow and Ball

Hatalmas örömmel jelentem be, hogy a magyar blogok közül elsőként a Country Komforton mutatkozik be a legendás Farrow and Ball festékek hazai forgalmazója, a FAB Color Hungary Kft.!

Nem is akárhogyan, hanem közös ötleteléseink során kikristályosodott, bútorfelújítós projekttel.

Adva van egy régi, kopott, falusi tálalószekrény, amelyhez nagyon erősen kötődöm, hiszen néhai nagymamámé volt. Itt az ideje, hogy felfrissítve, szívvel-lélekkel felújítva újra szép és praktikus legyen. (A bútor eredeti állapotáról és a felújításról sok-sok fotóval jelentkezem még júliusban.)

De milyen színre fessem?


Irtó sokat töprengtem. A játszótéren, amíg a lányom ugrabugrált, órákig nézegettem a színmintákat a nappali, erős fényben. Végül a sorsolás mellett döntöttem. A kedvenceimet jól felírtam egy füzetbe,


imádom még a neveiket is: "széna"; "szalma"; "főzőalma-zöld"...

majd a lányom kalapjába tettem a legesélyesebb színek neveit, és...


...kihúztam a Dove Tale nevűt, amely egy csodálatos, szofisztikált szürke árnyalatot takar.


Hogy végül mégsem ezt a színt választottam, annak az az oka, hogy Andrea és István, a tulajdonosok éppen egy gyönyörű, vaterás tálalót festenek Elephant's Breath színre, amely közel áll az én liblingemhez, a Dove Tale-hez, így azt javasoltam, mutassunk meg egy másik árnyalatot a kínálatból. A bolt előtt tartottunk még egy utolsó színminta-vizsgálatot, és...

...a végső választásom az Olive lett! Nézzétek, milyen szépen mutat ezeken az inspirációt adó képeken:




Mit mondhatnék?

Sztéj tyúnd. :-)

A Farrow and Ball hamarosan megnyitja vadonatúj bemutatótermét Budapesten, az V. kerület Arany János utca 22. szám alatt. Hogy minden fontos hírről értesülj, kövesd Facebook oldalukat itt!

És hogy milyen eszközök segítségével festem újra a régi tálalót? Arról is mesélek a napokban.






Megjegyzések

  1. Ez nagyon jól hangzik csak azt nem értem minek regisztrálni az oldalukra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva! Nem kötelező regisztrálni, csak hát a legújabb információk ott találhatók, és biztos vagyok abban, hogy rengeteg érdekességet lehet megtudni a F&B-ról, ahogy játékok is lesznek... és egy ilyen minőségű festék megér egy lájkot. szerintem.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má