Ugrás a fő tartalomra

Valentin-napi JÁTÉK a Medinillával!

Ötödször játszunk leghűségesebb partnerünkkel, a fantasztikus virágokat kínáló Medinillával! Az apropó a Valentin-nap - és bár ez a jeles (?) ünnepnap kapott hideget-meleget, egy dologban biztosak lehetünk: kevés hölgy van, aki február 14-én visszautasítana egy gyönyörű, illatos csokrot, amelyen látszik, hogy odafigyeléssel készült. A legtöbben romantikusak vagyunk... A budapesti, Pauler utcai üzletként és - figyelem, esetleg utolsó pillanatba észbekapó férfiak! - webáruházként is működő Medinilla Virágművészet tulajdonosával, Névai Nicolette-tel beszélgettem.



Valentin-nap... csak hivatásból szereted vagy magánemberként is?
Hivatásból: hazánkban a virágosok többsége nincs oda a Valentin-napért: egy nap miatt kell átalakítani az üzletdekorációt, a virágok árát felverik a holland tőzsdén, és az arcunkat is oda kell tolni a vásárlók elé a magas virágárak miatt, ráadásul nagyon megosztó ünnep, és a sajtó sem kíméletesen tálalja a valóságot. Mindettől függetlenül úgy gondolom, hogy jó alkalom egymás köszöntésére, hiszen apró ajándékokkal is nagy örömet okozhatunk egymásnak, és egyre inkább nagy szükségét látom annak, hogy megünnepeljük, illetve szép pillanatokba sűrítsük a barátság, az összetartozás érzését. 
Magánemeberként: igazából először én is idegenkedtem tőle, de ma már megszerettem, álszerénységnek érezném, ha azt mondanám, hogy jobban szeretek ajándékot adni, mert hát kapni még jobban szeretek, alig várom, hogy virágot kapjak, mindig mindenki azt gondolja, hogy a virágos nem vágyik a virágra, ez egy tévhit! Úgyhogy megragadom az alkalmat, és ezúton üzenem minden virágos rokonának, barátjának, hogy a virágosok is szeretnek virágot ajándékba kapni.

Szerinted hogyan lehet meggyőzni azt a férfit, aki a Valentin-napot amerikai hülyeségnek tartja, hogy lepje meg kedvesét egy csokorral?

Nem vagyok biztos abban, hogy mindig mindenkit meg kell győznünk a saját gondolatának, véleményének megváltoztatásáról.
Mindenesetre azt gondolom, hogy esetleg segítségként használhatjuk az internetet, ahol rengeteg információ található a különböző kultúrák Valentin- (Bálint-)napjának eredetéről - én is meglepődve olvastam, hogy egészen a középkorba visszanyúló ünnepről beszélünk.
Valószínűleg megváltozik annak a véleménye, aki egy kicsit utánanéz. Egyébként csak nálunk alakult úgy, hogy "csak" a szerelmünket  ünnepeljük, más országokban mindenkit köszöntenek, akit szeretnek: szülőket, gyerekeket, barátokat, kollégákat. Ha valaki kényszernek érzi, akkor ne köszöntse a kedvesét, de azt tudnia kell, hogy még ha látszólag nem is érdekli a párját, a szíve mélyén mindenki reménykedik egy szál virágban, csak a gesztus kedvéért, és talán néha félre lehet tenni azokat a fránya elveket a kedvesünk érdekében...


Melyek a legnépszerűbb virágok Valentin-napon, és mit javasoltok Ti?

Letaszítani nem lehet a trónról a vörös rózsát, még ha a duplájára is emelik ilyenkor az árát, a tradíció, az tradíció, és a szerelem jelképe marad, míg világ a világ.
Javasolni szoktunk ilyenkor másfajta piros, bordó, vörös virágokat, mert ezeknek az ára nem olyan mértékben emelkedik, mint a rózsáé, mégis gyönyörű tüzes, lángoló csokrokat, virágtálakat, virágszíveket készíthetünk belőlük. A tulipán, boglárka, anemone (szellőrózsa), pipacs, csokros rózsa, piros hypericum bogyó, amarillis mind remek alapanyagként szolgálnak.
Facebook-oldalunkon felmérést is készítettünk, hogy mely virágok a legnépszerűbbek Valentin-napon. A hölgyek rózsa, tulipán választása után a férfiak a kaktuszt jelölték meg, amit ajándékként szívesen kapnának kedvesüktől.

Az üzletben vannak-e a virágok mellett egyéb ajándékötleteitek erre a jeles napra?

Természetesen: lakáskiegészítőket, virágtündéreket, kopogtató koszorúkat, képkereteket, vázákat is választhatnak a kedvesüknek, esetleg vásárlási utalvány mellett is lehet dönteni, ha biztosra akarunk menni. 

Hogyan lehet a country stílust és a Valentin-napot ötvözni egy csokorban - ha lehet egyáltalán?

Mi az, hogy! A természetes stílusban készült csokrok mellé rusztikus, kicsit kócos zöldeket, csavart mogyoróágat használunk, rafiával kötjük a virágszárakat, a virágtálakhoz, szívekhez szizál, kókusz, háncs, fa és kéreg, esetleg bádog kaspókat, tartókat használunk.


JÁTÉK! 

Egy szerencsés Country Komfort-olvasó nyereménye:

egy Valentin-napi csokor

vagy

egy ötezer forintos vásárlási utalvány

a Medinilla Virágművészet jóvoltából!


Ha szeretnél részt venni a sorsoláson, a következőket tedd:

1) Legyél a Medinilla Virágművészet és a Country Komfort követője a Facebookon (itt és itt), és

2) legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója (jobb oldalsáv itt, a blogon, "feliratkozás a webhelyre" gomb); és

3) Jelöld be magad a Facebookon a Country Komfort "Valentin-napi Medinilla-JÁTÉK!" nevű albumában az egyik képen! Kérünk minden résztvevőt, hogy egy képen, egyszer jelölje magát, végül:

4) lájkold és oszd meg ismerőseiddel ezt a bejegyzést.

A játék időtartama: 2012. február 9-12. Sorsolás: február 12-én vasárnap 20 órakor. Hajrá!






Megjegyzések

  1. A bordó, bogyós rózsacsokor pazar...
    Sajna felénk nem dívik a Valentin nap, sem a nőnap.
    Pedig nincs is jobb, ilyenkor, mint egy pár szál szép virág a nagy hideggel dacolva...

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépek, szívesen elfogadnám valamelyiket.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépek, szívesen elfogadnám a fehér rózsás kompozíciót.

    VálaszTörlés
  4. Teljesítve! Ezek csodás csokrok!

    VálaszTörlés
  5. Húha ilyen csokrot kapnék a férjemtől!

    VálaszTörlés
  6. Teljesítve minden! Bármelyiket elfogadnám!

    VálaszTörlés
  7. Köszönjük a lelkes részvételt! Sorsolás és eredményhirdetés még ma este!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l