Ugrás a fő tartalomra

Esős nyár

Szerintem végig az lesz, de próbálom elfogadni.


Ma reggel kapros-túrós minipalacsintákat reggeliztünk. Lehet, hogy ez már blini; a név nem is olyan fontos, inkább az, amekkora biztonságot ad és élményt jelent, hogy most már teljesen olajmentesen készülnek, és így mindig tudunk itthon finomat alkotni pár perc alatt. Az év elején ki akartam dobni az eléggé leharcolt delimano-sütőmet - hát, óriási hiba lett volna. Addig fogom nyúzni, amíg lehet, mert egy félkész házban nagy kincs a hordozható kerámialapos eszköz.

Ma át is rendeztük a nyári konyhát, ami még egyáltalán nincs kész, viszont most egy helyen van a mikró, az indukciós főzőlap és a delimano. Zuhogó esőben is a tornácon eszünk.

Ahelyett, hogy mint eddig, fonalra és spárgára fűzném a kulcsokat, és így folyton elkallódnának, vettem egy kulcstartót a Pepco-ban, amire viszont vigyázni fogok, olyan cuki.


Nagyon szeretem a virágainkat továbbra is. Biztosan butaság, de amikor hazaérkezünk, mindig az nyugtat meg, hogy milyen szépen keretezik a növények a házat és a járdát.




Furcsa módon élvezem a bevásárlásokat: egy bizonyos rendszer szerint megyünk ennivalóért, mindig reggel és mindig listával, utána gyakran a festékbolt és a szerszámbolt következik, és a legjobb értelemben vett kisvárosi hangulata van az egésznek. A tüzép kevésbé villanyoz fel. :D

Borzasztóan kellene baráti találkozó és program; tervben van mindkettő. Éppen ezért kinéztem egy tanösvényt vagy lombkoronasétát (vagy mit) is.

Őszintén szólva, én csúcsra járatom az introvertáltságomat, és még lenne pár ötletem, hogy mi mindent olvasnék / tanulmányoznék / terveznék meg / festenék le a nem nagyon létező saját időmben, de a többiek jobban vágynak a társaságra. Kéne tartani egy házavató bulit is a nyár végefelé: komplett tervem van nagyon látványos, ugyanakkor kifejezetten alacsony költségvetésű kerti partira befőttesüvegekkel, fényfüzérrel, fűszernövény-dekorral, büféasztallal, gyümölcsös minipitékkel, bográcsos lecsóval.

A legjobb program azért nem más, mint:







Megjegyzések

  1. Hű, mi nagyon be vagyunk burkolózva, de ha lesz nálatok házavató buli, és még meg is hívsz, arra talán kimozdulnánk! :) <3

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörűek a virágaitok! A Balaton, ó! :-)
    "Csúcsra járatott introvertáltság" - remek kifejezés. :-) Néhány előírás maradhatna igazán a karantén időszakán túl, a normális élet egyáltalán nem volt normális a szó valódi értelmében...
    Ahogy felújítás alatt álló házban munkálkodtok, azzal áthuzalozódik az agy: egész más főzési stílus, alapanyagok, módszerek. Orvos papám mondogatta, érdemes dolgoztatni az agyat, mert egyre barázdáltabb, egyre kifinomultabb a működése. Az a mennyiségű kreativitás, tervezés, amit véghez visztek, valódi agytorna.
    Drukkolok! Egy kis napsütésért is. :-)
    Luca

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...