Kicsit megcsömörlöttem az online jelenléttől, ezért nem jelentkez(t)em túl gyakran. (Mondjuk, nem volt nehéz kikövetkeztetni.) Ezenkívül próbálom pörgetni a dolgokat, egyidőben több tányért tartva a levegőben.
A spártai körülmények ellenére szuper dolgok (is) történtek a háznál, és most nagyon erősen látszott a bloggerélet paradoxonja, ami amúgy eddig is érezhető volt, nevezetesen és leegyszerűsítve, hogy
vagy csinálom vagy írok róla.
Most már látom a felújítás végét, de persze, pontos dátumot mondani még lehetetlen. Meg hát, sok a stressz.
Ezt ellensúlyozandó, vettem mandula- és sárgabarackfát, málnabokrot.
Rendeltem faanyagot és trapézlemezt a terasz új tetejéhez.
Befejeződtek a belső faljavítások.
Most következik a villanyszerelés újabb fázisa, a rézkábel behúzása.
Megbeszéltük az asztalossal, hogyan pótoljuk a tornác tönkrement léceit.
Megtisztítottam a tornác előtt egy kétméteres sávot, hogy lehessen majd dolgozni. (Októberben, ujjatlan felsőben, yeah.)
Megérkezett a vörösfenyő hajópadló, eléggé gyönyörű.
Voltunk Vácon, hogy aztán ne vegyünk semmit a pofátlanul túlárazott picinkét drága kult-helyen - inspirálódni jó volt egyébként.
Vadásztam lámpákat sokkal jobb áron, és megismertem egy jó fej elektro-freaket.
Azóta is történt mindenféle, hogy ezt beírtam; nemsokára folytatom.
Tolerián?
VálaszTörlésMárta, Ódon-fon
TörlésEz igen! Elismerésem! :-)
VálaszTörlésA legnagyobb művészet: bizonyos helyszíneken NEM vásárolni...
Vörösfenyő hajópadló: meseszép. Stílus, anyagminőség, otthonosság - minden lényegest megtestesít.
Nagyon-nagyon kíváncsian várom a részleteket, a legjobbakat kívánva! :-)
Luca
Köszönöm, Luca, ha tudnád, mennyire közeli a viszonyom a vörösfenyő hajópadlóval: 6 méteresek a deszkák, a szoba 5m x 5m-es, így átlósan helyeztük el őket, amíg le nem fekteti őket az asztalos. Úgyhogy, mellettük alszom...
Törlés