Ugrás a fő tartalomra

Ebéd, piknik... a szabadban

- utóbbi aláhúzva. Ugye, egy-két héten belül tényleg itt az illatos tavasz?

 

A tökéletes piknikhez kell:

- jó idő.
Ha minden összeállt, egy-másfél óra tökéletesen elég a kikapcsolódáshoz terítéssel, evéssel, összepakolással együtt. Persze, jó, ha nem nekünk kell összeállítani az ebédet (lásd később).

- park, kert, folyópart vagy tisztás;
 
- szép takaró: kockás vagy patchwork. Személyes megjegyzés: a meglévő pikniktakarónkat szeretném jobban kihasználni. Egyébként is, gyerekkoromból a legszívesebben talán a nagy kirándulásokat megkoronázó szalonnasütésekre emlékszem, szeretném ezeknek a modern változatát én is megadni a gyerekeimnek.

- szalvéta;

- kosár;

- evőeszköz;

- termosz (és benne kávééé...);

- tányér és pohár. Jó lenne, ha nem papírból és műanyagból lennének, de szerintem az ízléses plasztiktermékek jöhetnek;

- (biztosan azért, mert gyerekekkel mennék:) nedves törlőkendő vagy víz palackban és egy-két kéztörlő törölköző;

- egy adag lazaság és jókedv;

- valami bolondság/extra: egy csipkepárna, egy csokor virág, mécsesek, ültetőkártya, szép terítő...
 
Indulás!
 
Ma már létezik olyan szolgáltatás, amely felteszi az i-re a pontot: a foodpanda.hu oldalon egyszerűen és nagyon kedvező áron rendelhetünk ételt, ami pedig a legvonzóbb benne: a kedvenc éttermeink ajánlatai közül pár kattintással választhatunk. Többen többfélét is (például indiait, pizzát és valami fantasztikus vegetáriánus finomságot...), így semmi sem állhat az együtt-ebédelések útjába.  
















Melyik kép tetszik a legjobban és ti milyen ételt rendelnétek szívesen egy spontán piknikhez?

(a képek forrása)



Megjegyzések

  1. Anyááám, de jó képek! Nem tudok legjobbat választani, bármelyik helyen szívesen lennék!
    Nagyon régen (majd 20 éve) egy ismerősünknek volt Fonyódon egy telke régi vályogházzal fenn a dombon. Néhány évig jártunk oda nyaralni. Ha nem esett az eső kint a kertben ettünk. Volt arra is példa, hogy felmásztunk a domb tetejére és egy pokrócon ülve fogyasztottunk valami hideg eledelt. De jó, hogy felhoztad a cikkeddel ezt az emléket! <3 Hogy szerettem a szabadban reggelizni a diófa alatt!
    Ai

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…